Vagy nézzük Hellert!

Balavány György
Mindennapi.hu főszerkesztője

A Magyar Hírlap minapi vezércik­kében Huth Gergely megszólított, kifogásolva a Mindennapi.hu főszerkesztőjeként publikált írásomat. A kolléga alaposan félreértett. Hadd legyek személyes én is: azt veted szememre Gergő, hogy bocsánatot kérek, mint írod: „ezektől” (néhány közszereplőtől, zömük az ún. balliberális holdudvarba tartozik). Hát éppenséggel nem „ezektől”, hanem tőlük. Emberektől, akiket egykor a magyar sajtóban – többek közt lapotokban is – uralkodó szokás szerint (lásd „indexes bérférgek akciója”) úgy kritizáltam, hogy átléptem közben egy fontos határt, a másik ember eredendő méltóságának határát. S azért most született a bocsánatkérés, mert most született a médiatörvény, amit újságírónak védeni szégyen. Engem például ne moderáljon a Fidesz. Leginkább magunkat moderálhatjuk. Azt írod, ezzel „álkeresztény önfeladás rejtekébe” bújnék, arra kérsz, ne váljak méltatlanná Pethő Sándorhoz, akinek szellemiségét tükrözte az egyik díjam. S idézed példaként Pethőt, aki közbülső lénynek és patkánynak nevezte Szamuelyt. Nos, az álkereszténység az volna, ha Krisztusra hivatkozva embereket gyűlölnénk szavak és tettek helyett. Nem tudtam, hogy Pethő ilyet írt, de nem is ezért tisztelem.
A dolog egyszerű. Ha megkérdem: „Gergő, hogy írhatsz ekkora hülyeséget?”, nem ugyanaz, mintha azt kérdeném: „Gergő: hogy lehetsz ekkora hülye?” Az első esetben úgy utasítom el a szavaidat, hogy téged érintetlenül hagylak, sőt jelzem, hogy több telik tőled. A második esetben személyedben bélyegezlek meg. (Ez csak példa, egyik sem áll szándékomban.) Vagy nézzük Heller Ágnest. Amikor azt állítja, hogy a hatmillió magát kereszténynek valló magyar a kereszténység alatt csupán annyit ért, hogy nem zsidó – ez ostobaság és aljasság. S bár az egzisztencialista bölcselet etikájának megértésében megkerülhetetlen a munkássága, szánalmasnak lehet nevezni – nem őt, hanem például a Magyar Narancsban előadott magyarázkodását az MTA Filozófiai Kutatóintézetében lenyúlt pénzek kapcsán. Summa: ha szeretnénk, hogy jobb hely legyen ez az ország, ne ellenségnek tekintsük egymást, legfeljebb ellenfélnek. És jobb lesz. Üdv!

Kérésének megfelelően, közöljük Balavány György írását, amelyet a szerző válasznak szánt Huth Gergely Ezektől? című publucisztikájára, amely a Magyar Hírlap, 2011. január 12-i számában jelent meg.

Balavány György
Hozzászólások:

Tisztelt Balavány úr!

Amikor az ország -a NEMZET összvagyonát szétlopó balliberálisok az egész “magyar” nemzetet le fasisztázzák , le rasszistázzák, bűntelen emberek szervezetét le nácizzák,
amikor milliárdos kártérítéseket követelnek harmad-negyedíziglen is vétlen emberektől,
amikor a MAGYAR kultúra kiemelkedő alkotásait gyalázzák meg…
vagy “pláne-sőt” (hogy egy klasszikussal is éljek:csintalan) keresztény szimbólumainkat gyalázzák… ön mi módon védekezik?
(arcának másik oldala oda tártása mellett)

*

“””szánalmasnak lehet nevezni – nem őt, hanem például a Magyar Narancsban előadott magyarázkodását az MTA Filozófiai Kutatóintézetében lenyúlt pénzek kapcsán.”””

A tett , a cselekedet, a vélemény :az EMBER MAGA

Úgy, hogy van még mit tanulnia filozófiából heller ágnesnek is és önnek is halavány úr.

*

Balavány György mondandójának lényegével egyetértek: a hibát kell kritizálni, nem a teljes embert, sőt, a kritika nem sértheti az emberi méltúságot egy bizonyos mértéken túl.

Éppen ezért nem értek ezzel egyet:
“mert most született a médiatörvény, amit újságírónak védeni szégyen. Engem például ne moderáljon a Fidesz. Leginkább magunkat moderálhatjuk.”

Az újságírók nem a társadalom felett lebegnek, hanem a társadalom egy csoportja, és ugyanúgy lehet és kell szabályozni a működésüket, mint a társadalom minden más csoportját. Balaványi logikája szerint “a BTKt védni szégyen, nekem például ne tiltsa meg a Fidesz, hogy adót csaljak. Leginkább nem csalok adót”. Ez mind nagyon szép, de attól még a BTKnak igenis büntetnie kell az adócsalást.


*

A keresztényi megbocsátás annak jár, aki bocsánatot kér. Aki nem bánja meg a mások ellen elkövetett vétkét, annak nem jár megbocsátás.
Van egy mondás: Ne bántsd a ….t, csak a bűnt üldözd, és hamarosan eltünnek a ….k is.
Hát valahogy így Balaványi uram.
A megélt tapasztalatok emlékezetben tartása, a hazugságok visszautasitása nem azonos a gyűlölködéssel. Az okos ember legalább a saját kárából tanul.

*

Balavány úr!
1)a Huth Gergely az elsők között volt, aki a MH hasábjain bírálta a média törvényt!

2)Tényleg nem kell senkit emberi méltóságában megbántani,ezt elfogadom. De hogy megbocsátani ezeknek az embereknek?

Gondolja át újra és fogalmazzon másképpen, ha mindenáron valamit törleszteni akar ezeknek az embereknek, persze a saját maga nevében!

*

Ugyan mit nézzünk Hellercicán?
Talán úthengert?
Ilyen süket szöveg nagyon büdös a hátszelétől.
Ha valaki embereket öl, akkor őt ne ítéljük el?
Maradjon szabadlábon? A tetteit ültessük börtönbe?
Netán keresztbe tett lábbal a parlamentben
piszkálhassa az orrát?

*


%d blogger ezt kedveli: