Washington Julian Assange „fejét” akarja

Bár az Egyesült Államok gőzerővel keresi, egyelőre azonban még nem talált „fogást” a Washingtonnak kényelmetlen dokumentumokat nyilvánosságra hozó honlap, a WikiLeaks alapítóján (képünkön), akit mindenképpen bíróság elé akar állítani. Brit lapértesülések szerint a „siker” érdekében már vádalkut is ajánlott a kiszivárogtatás állítólagos, első számú felelősének, csak hogy mondja azt, Julian Assange vette rá arra, terjessze a titkos dokumentumokat. A jelenleg egy virginiai katonai támaszponton fogva tartott hírszerző őrvezetőt hét hónapja tartóztatták le. Joe Biden amerikai alelnök eközben „leterroristázta” a magát oknyomozó portálnak nevező WikiLeaks szellemi atyját.

 Julian Assange

Julian Assange: 'I feel at peace' - BBC report

Olvass tovább »

Ellenségeinkről

Álláspont

Jó lenne, ha sikerülne. Ha végre sikerülne bebizonyítani, hogy van élet a nómenklatúrán túl. Hogy nem utópia a nemzet szabadsága egy olyan országban, amely 66 éven át a megszállók hálózatának befolyása alatt élt, és amely most végre esélyt kapott, hogy lerázza magáról a vérszívókat.

Ez a tétje ugyanis a nemzeti kormányzásnak. Valódi demokrata nem hiheti, hogy a mai kormánynévsor az alkalmas emberek kizárólagos listája, de egy valódi demokrata biztos benne: a nómenklatúra nem lehet alternatíva. Amíg a múlt rendszer kegyeltjei fújják a passzátszelet, amíg nincs erős, az árulóktól független ellenzéke a kormánynak, addig nagyon is van okunk félni a restaurációtól. Ahogyan megtörtént 1994-ben, és 2002-ben is.

Olvass tovább »

Az írás megmaradt

Ludwig Emil: Több mint húsz év telt el a régi rendszer bukása óta, de még mindig legfeljebb pár százra tehető azoknak a honfitársainknak a száma, akikről az ország népe is megtudhatta, mivel töltötte a szabad idejét az előző rendszerben. Volt egy-két nagyobb durranás, irodalmi értékű coming out és kínos leleplezés, csöndes visszavonulás a közéletből, de a hivatalosan ötvenezer körülire taksált, mások magánéletéből anyagi és politikai hasznot húzó köpőlégy munkásságának dokumentumait eddig csak az arra felhatalmazottak ismerhették meg. A teljes iratanyagot 60, azaz hatvan évre titkosították, ha ez tovább így maradna, képzeljünk el egy időutazást 2040-be, amikor az irattár előtt 110 éves öregurak izgatottan várják a nyitást, hogy végre megtudhassák, kinek köszönhették a becsukásukat 1960-ban.

Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: