Orbán Viktor értékelte a kormány első száz napját

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 7-én 15:00-kor a Professzorok Batthyány Körének a meghívására értékelte a kormány első száz napját, amit élőben követhettek a Fidesz honlapján.

Orbán Viktor

Orbán Viktor

Száz nap, amely megváltoztatta Magyarországot

Az elmúlt száz nap a miniszterelnök véleménye szerint megváltoztatta Magyarországot. Orbán Viktor kedden kormánya első száz napját értékelve a Professzorok Batthyány Köre rendezvényén hosszan szólt arról, hogy a magyarok szakítottak az utópiák korszakával, az ő politikájuknak pedig az a feladata, hogy “kinyissák a teret a valóság számára”.

MTI – Politológusok szerint széles társadalmi réteghez szólt Orbán Viktor

“Éljen a valóság” – mondta, közölve: kormánya visszaszerzi az ország gazdasági önrendelkezését.
“A mögöttünk hagyott száz nap igencsak sűrűre sikeredett”.

2010 nyarán még a leginkább közömbös emberek is érezték, hogy valami megváltozott, érezhették, hogy nagy dolgok vannak készülőben, és nem is tévedtek – mondta Orbán Viktor a budapesti Szent Imre Gimnáziumban.

A kormányfő egyórás beszédét arra az igazságra alapozta, hogy utópiákban reménykedni, virtuális valóságban élni csak ideig-óráig lehet, “a valóság ugyanis előbb-utóbb visszaköveteli jogait”. Orbán Viktor szerint “büszkék lehetünk arra”, hogy milyen gyorsan és milyen széles egyetértéssel szakítottak az emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait egy új, a valóságra épülő rendszernek, a nemzeti együttműködés rendszerének.
A megelőző nyolcév reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok. Emberek kritikus tömege vállalta, hogy szembenéz a valósággal “az utóbbi évek utópiájának delíriuma után”, és lezárta a “hazudtunk reggel, délben meg este” szocialista politikáját – fogalmazott.

A miniszterelnök felidézte azt is, milyen állapotban volt Magyarország, mielőtt a magyar emberek elsöprő többsége gyökeres változások mellett döntött. “Mélyponton tántorgott a gazdaság, történelmi csúcsponton volt a munkanélküliség” – említette példaként.Úgy vélekedett, a 2002-ben hatalomra került kormány “politikai bűnt” követett el, amikor külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozott, s ezzel megkezdte az ország újabb kori eladósítását.

2011-ben, a következő költségvetési évben 2.858 milliárd forintot kell majd az országnak adósságként visszafizetnie – mutatott rá a miniszterelnök, aki felidézte: a rendszerváltás után közmegegyezés volt a pártok között arról, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak.

Közölte, 2013-ban több mint háromezermilliárd forintot kell majd visszafizetnie az országnak. Évenként annyi pénzt, amely jóval meghaladja azt az összeget, amelyet egy év alatt a magyarok személyi jövedelemadóként befizetnek a költségvetésbe – tette hozzá.

Mindemellett a magyar államiság a szétesés, a szétcsúszás határán egyensúlyozott – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért azonnal hozzá kellett látni a munkához.

Orbán Viktor a kabinetét értékelve azt mondta: a mostani az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. Az új kormányprogram elfogadásától kezdődően egy politikus sem takarózhat azzal, hogy más dolog a választás és más a kormányzás – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy leszámoltak azzal a “szakértői gőgből fakadó technokrata utópiával” is, amely szerint lehetséges az emberek nevében, de az emberek ellenében kormányozni.
Véleménye szerint az elmúlt száz nap nem egyszerűen a magyar kormány száz napja, hanem a megújuló Magyarország első száz napja. Már építik a nemzeti együttműködés politikai, közigazgatási, gazdasági és erkölcsi rendszerét – mondta.
1990 óta sosem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter, mint most, s ezzel létrejött az új kormányzati struktúra. A kormány első száz napja alatt 55 törvényt fogadott el az Országgyűlés; négy évvel ezelőtt 19 volt ez a szám – sorolta Orbán Viktor.

Emellett számos tabut is ledöntöttek – mondta, példaként említve a politikusok létszámának csökkentését, a kettős állampolgárságról szóló törvényt és az állami vezetők fizetésének csökkentését.

Száz nap alatt a mostani kormány a nemzeti ügyek tekintetében több eredményt ért el, mint amennyi eredmény és változás az előző nyolc évben történt – jelentette ki.
A gazdasági intézkedésekről azt mondta: minden lépésük középpontjában a vállalkozások és a munkahelyteremtés támogatása, a munkavállalás könnyítése és megbecsülése áll. Hozzátette, a gazdaság megerősítéséhez, a munkahelyek megteremtéséhez a valósághoz igazodó adórendszerre, felelős vagyongazdálkodásra és biztos pénzügyi alapokra van szükség. A fontos döntések között említette például a társasági adó csökkentését és a termőföld védelmét. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, ez a védelem akkor is eredményes lesz, ha Brüsszelben esetleg nem hosszabbítják meg a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratóriumot, mert “a magyar föld biztonságban van, Magyarországon külföldi spekulánsok termőföldet nem fognak vásárolni, akkor sem, ha Brüsszel éppen így vagy éppen úgy dönt”.

Emellett – sorolta – kibővítették a Széchenyi-kártya-programot, előkészítették, vitára bocsátották a Széchenyi-tervet, bevezették az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatást.
A bankadó bevezetése és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) való tárgyalás története mutatja, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a pénzügyi függetlenség és gazdasági önrendelkezés visszaszerzése mellett – közölte Orbán Viktor.
Szerinte az előző kormány valótlan számokra épülő költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott “a bankrendszerrel szembeni küzdelem Che Guevarájának” szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott.

A gazdasági önrendelkezésről szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen.

A kormányfő a közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafon kapcsán megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző bérezési gyakorlat miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, a bankárokra is vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szaladnak panaszkodni, és akkor is, ha akármilyen külföldi kritika érkezik ennek kapcsán.

A pénzügyi rendszer stabilitása érdekében tett lépések között szólt a 120 milliárd forintos kormányzati takarékossági intézkedésről és a 98 százalékos, a közszféra kétmillió forint feletti végkielégítéseire kivetett különadóról is. Elfogadhatatlan, hogy amikor állami vezetők “veszik a kabátjukat”, sok tízmilliós végkielégítésekkel távozzanak – közölte.

A szociális biztonság megteremtése is nemzeti ügy, a kormányzás során kiemelt terület – hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki leszögezte: a gazdaság talpra állításához, egy ésszerűbben működő Magyarország megteremtéséhez fenn kell tartani a középosztály, a jómódúak és a szegényebb sorban élők között létrejött szövetséget.

A kormányfő beszélt a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról is. Mint mondta, nem engedik, hogy a családokat lehetetlen helyzetbe hozzák olyan, korábban “csekély felelősség mellett” felvett hitelek, amelyek terheit most nem tudják visszafizetni. A bankok a “közbéke” érdekében a jövőben sem tehetik ki a családokat az utcára – mondta.

Leszögezte: meg kellett tiltani a jelzálogalapú devizahitelek további folyósítását is. A miniszterelnök azt mondta: eddig azt látta, hogy jelzáloggal terhelt devizahitelekből “mindig csak baj lett; ez olyan tapasztalat, amelyet be kell építeni a kormányzásba, ezért gazdasági ésszerűség elegáns bemutatása ide vagy oda a pénzügyi szervezetek részéről”, nem szabad megengedni, hogy a családok utcára kerüljenek, mert a magyar valuta árfolyama megváltozott. Megjegyezte, a magyar valuta árfolyamára a kormánynak és a jegybanknak “csekély” a befolyása.

A kormánynak szembesülnie kellett azzal, hogy elődje “ravasz módon” a választások utánra időzítve megszüntette a gázár- és a távhőtámogatás rendszerét. A rendszer változtatásra szorul – ismerte el, de hozzátette: ha ezt nem tartották volna fenn, akkor 962 ezer családnak okoztak volna pénzügyileg nehéz vagy kezelhetetlen helyzetet.

Új, ésszerűbb, korrektebb, elviselhetőbb terhet jelentő megállapodást akar kötni a kormány gáz- és áramszolgáltatókkal – emelte ki Orbán Viktor, aki emlékeztetett: e területen hatósági árat vezettek be.

A demokratikus, jogállami normák helyreállításáról szólva a kormányfő rámutatott, a választásokon az emberek nemet mondtak a hatalommal való visszaélés minden formájára, s kifejezték azt az akaratukat, hogy a demokráciában a törvényeknek mindenkire kell vonatkozniuk, így az államra, a vezetőkre is. Ennek jegyében kezdődött meg az előző ciklusok kormányzati visszaéléseinek, korrupciós ügyeinek részletes kivizsgálása – mondta, megjegyezve: “nem esik jól az ilyesmi”, de mégis valakinek el kell végeznie.
Orbán Viktor a jövő tétjének nevezte az elszámoltatást, amelyet azért kell véghezvinni a következő hónapokban, hogy még egyszer soha senkinek se juthasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel “kitalicskázni”.

Külön kitért a 2006. őszi események kivizsgálásra, jelezve: az állam kifizeti az ott megsérült embereknek, ami jár. Azt mondta még, hogy akkor “karhatalmi támadás” történt, “brutális, erőszakos, elfogadhatatlan, minden elemi, emberi és alkotmányos normával ellentétes államhatalmi akciók történtek a békés, tisztességes”, törvénytisztelő polgárokkal szemben. Szerinte, amíg nem történik meg a “karhatalmi akciók” felelőseinek megnevezése és felelősségre vonása, a demokráciáról való beszéd “csak smafu”.

Az új alkotmányról szólva a miniszterelnök annyit mondott: 2011-ben végre sor kerülhet annak megalkotására, elfogadására. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: “jó mulatság, férfimunka” lesz, s remélhetőleg az ország is hasznát látja.
A meghozott döntések között felsorolta még az Állami Számvevőszék elnökének, az Alkotmánybíróság hiányzó tagjainak és a közmédiumok felügyelő szerve vezetőjének megválasztását. Felidézte: ezekért kapta a legtöbb támadást a kormány, melyek szerint ezek a személycserék önös hatalmi érdekeket szolgáltak volna. A személycserék indokoltak voltak, az ország érdekét szolgálták – közölte. Ha ezek az intézmények jól működtek volna, nem került volna sor minderre – tette hozzá.

“Olyan száz nap volt ez, amely megváltoztatta Magyarországot” – összegezte, megjegyezve, hogy néha még ő is nyomasztónak érezte az előttük álló feladatok súlyát. Rámutatott, száz nap nem elég arra, hogy a teljes elégedetlenségből a teljes elégedettségbe forduljon az ország, de arra elegendő, hogy megteremtsék azt az alapot, amelyre felépíthetik Magyarországot.

A miniszterelnök közölte: szakítani akar azzal a gyakorlattal, hogy a kormány tagjai csak négyévente találkoznak a választókkal, ezért folytatja a nemzeti konzultációkat.

Emlékeztetett, hogy eddig két ilyen találkozót tartottak: a közbiztonságról és a gazdaság talpra állításáról. Ezt az egészségügy talpra állításáról, a szociális biztonságról, valamint az alkotmányról és a demokratikus jogállamról szóló témákkal folytatják majd – közölte a kormányfő, hozzátéve: élő, valódi, négy éven át tartó együttműködést akar választókkal.

Beszéde végén azt mondta: úgy látja, az emberek értik, hogy mindaz, ami történik, lehetőséget ad számukra.

“Leütöttük az első útjelző oszlopot” – értékelte kormánya első száz napját. Hangsúlyozta, politikájuknak nemcsak az a feladata, hogy “kiseprűzzék” az utópiákat, hanem az is, hogy kinyissák a teret a valóság számára. Az első száz nappal kapcsolatban utalt arra: van remény, akarat és képesség az ország átalakítására, átépítésére, megújítására. “Éljen a valóság” – zárta szavait Orbán Viktor.

MTI, fidesz.hu

***   ***   ***

Politológusok szerint széles társadalmi réteghez szólt Orbán Viktor

A legkülönbözőbb háttérrel rendelkező emberekhez, széles társadalmi réteghez szólt Orbán Viktor miniszterelnök keddi, a kormány eddigi száznapos tevékenységét értékelő beszédében – állapították meg az MTI által megkérdezett politológusok. Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor beszédében a kormányprogramból ismert pontokat igyekezett “kipipálni”, a beszéd alatt pedig olyan, korábban bevezetett szófordulatok köszöntek vissza, mint például a nemzeti együttműködés rendszere, míg újdonságként az “utópia” és a “valóság” fogalmak szolgálhattak.

Az utópiákkal való leszámolás gondolata egyébként illeszkedik a miniszterelnök által már eddig is hangoztatott “józan ész” politikájához – fűzte hozzá az elemző, aki szerint a “realitásokkal való szembenézés, a kijózanodás” hangsúlyozása egyfajta “finom hangolást, figyelmeztetést is jelenthet” az eltelt száz naptól csodát váró embereknek.

Szomszéd Orsolya kiemelte: Orbán Viktor vigyázott arra, hogy ne “idegenítsen el egyetlen szavazói csoportot sem az önkormányzati választások előtt”. A kormányfő célja továbbra is az, hogy a “változást mutassa fel az előző időszakhoz képest”, a későbbi változásokhoz ugyanis elengedhetetlen lesz a társadalmi bizalom és a hitelesség megtartása – mutatott rá a Nézőpont Intézet munkatársa.

Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője úgy látja, hogy a kormányfői beszéd a legkülönbözőbb attitűdökkel rendelkező szavazók figyelmét is hatékonyan fel tudta kelteni, ugyanakkor retorikai teljesítményként elmaradt Orbán Viktor beszédeinek átlagos színvonalától. A miniszterelnök értékelőjében “feltűnően sok ismétlés, illetve minden funkciót nélkülöző visszakanyarodás volt, ami törést jelent a korábbi beszédek hagyományos dinamizmusában, közönséget lelkesítő egyszerűségében” – fűzte hozzá.

Filippov úgy fogalmazott: a miniszterelnök beszédében elismerte, hogy az eddigi “kis dolgok politikája nem hatolt a nemzetgazdasági problémák mélyére”. A Progresszív Intézet munkatársa szerint az “igazán érdekes kérdés” az lesz, hogy a kormány hozzálát-e végre a “választók komoly tömegeinek érdeksérelmével járó nagy dolgok politikájához” is az önkormányzati választások után.

MTI


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: