Spekulánsok sajtókapcsolatai

„Megítélésem szerint a forint ingadozása mögött spekuláció is van. A külföldi és hazai sajtóban olyan hangok vannak jelen, amelyek kínosan nem sportszerűek, mert gyanúsan egyoldalúan interpretálják a magyarországi helyzetet.” Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt elnöke.” 2008. október 23.

Amikor a magyar állampapírokat békében jegyzik, az Állami Számvevőszék volt elnöke arról beszél, hogy nincs szükség jelenleg a Nemzetközi Valutaalap segítségére, sőt, maga az IMF is hasonló véleményt fogalmaz meg, akkor nehéz eldönteni, vajon hazaárulásnak minősül-e, ha az IMF nélkül „sírásba fúló” magyar gazdasági stratégiáról ír a Bloomberg hírügynökség magyar tudósítója. Az is kérdéses, mennyire hiteles azon tudósítása, amely szerint „a magyarok azért küldték el a kormányt, mert elutasítják a megszorításokat”.

Vajon mennyire felel meg az objektív tájékoztatás követelményeinek Bajnai Gordont, a Gyurcsány-kabinet volt kormánybiztosát, önkormányzati majd gazdasági miniszterét következetesen technokrata, pártsemleges miniszterelnökként beállítani a világ közvéleménye előtt? A választások előtt nem sokkal arról informálni a nagyvilágot, hogy „a szocialista párt népszerűsége azért esett vissza rekordalacsony szintre 2006-ban, mert költséget csökkentettek, hogy kordában tarthassák a költségvetési hiányt”.

Mindezek alapján a külföldi olvasóban joggal alakulhat ki a kép: az MSZP talajvesztése nem a hazugságok, a kormányzási képtelenség, a bizalomhiány, vagy a korrupció miatt következett be, hanem azért, mert – ahogy azt Mesterházy Attila is megmondta – ezek a talpig becsületes emberek csak fegyelmezett költségvetési politikát próbáltak folytatni.

A Bloombergtől, a világ egyik vezető hírügynökségétől azért ennél többet várnánk.
Sokaknak feltűnt, amikor Szijjártó Péter mondatait kiforgatva júniusban a Bloomberg arról írt, hogy a szóvivő szerint „nem lenne túlzás államcsődről beszélni”, lehagyva, hogy a sajtóeseményen ténylegesen az is elhangzott, hogy „Magyarország a csőd szélén volt másfél évvel ezelőtt”.

Kár lenne firtatni, mi késztet egy tudósítót arra, hogy így megtizedeljen egy nyilatkozatot, lelke rajta. Ám a méltán hiteles nemzetközi hírügynökségek munkatársai általában nem engedhetik meg maguknak ezt a gyakorlatot, a véleménynyilvánítást meghagyják a publicisztikának. Egy hírügynökség szakújságírójának ugyanis tisztában kell lennie azzal, mennyire lehet véleményt befolyásolni olyan szalagcímekkel, mint „a magyar jegybankelnök támadása mérgező a gazdaság számára”, vagy éppen azt az egyetlen elemzőt megszólaltatni, aki szerint „a Bajnai Gordon és Simor András által felépített bizalmat a Fidesz könnyen leronthatja a jegybank elnökének támadásával”.

A fent említett cikkeket ugyanaz a magyar tudósító jegyzi, aki kedden a Nemzetközi Valutaalap és a kormány közötti kapcsolatról írt a fentiekhez hasonló „objektív” összefoglalót, és amelynek hatására a forint jelentősen erősödött pár órára. Az árfolyamgörbéket tanulmányozva felidézhetjük a bankszövetség előző elnökének, Felcsuti Péternek szavait, aki a spekulánsok és a sajtó összefonódásáról beszélt, pontosan leírva azt a pénzügytechnikai folyamatot, amellyel egy-egy „kínosan nem sportszerű” hírrel akár százszázalékos haszonra is szert lehet tenni.

A feladatmegosztás jegyében a devizahitelesek riasztgatására alkalmas, ilyenkor szokásos Fidesz-gyalázó politikai közleményeket pedig lehozza az MSZP.
Lehet róla tudósítani.

Szabó Anna
Magyar Nemzet – 2010. augusztus 28.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: