Hirosima és Nagaszaki: 65 éve történt a tragédia

1945. augusztus 6-án és 9-én dobta le atombombáit az amerikai légierő. 65 évvel az események után sincs egységes álláspont: katonailag szükséges volt-e az atombomba bevetése Hirosimában és Nagaszakiban, vagy pusztán ki kellett próbálni a költséges új katonai eszközt.

Hiroshima bombing - Ground Zero

Hiroshima bombing - Ground Zero

Washington először képviseltette magát a hirosimai megemlékezésen

Truman amerikai elnök parancsára 1945. augusztus 6-án atombomát dobtak Hirosimára, majd három nappal később Nagaszakira. Pedig a japánok már 1944 nyarán békét akartak kötni. Paul Tidwell amerikai kutató szerint 1944. június 23-án az amerikaiak elsüllyesztettek az Atlanti-óceánon egy japán tengeralattjárót. Ennek rakománya békeajánlat volt Tokióból: arany és ópium. Ezt cáfolja, hogy a japánoknak többször volt lehetőségük a kapitulációra, de neméltek vele. Másrészt az Okinava-szigeteket is csak kemény harcok árán szerezte meg az USA. Vagyis a szövetségesek veszteségeiket akarták mérsékelni a bombával.

„Az egyetlen lehetséges módja annak, hogy soha többé ne vessenek be (nukleáris) fegyvereket, az a megsemmisítésük.” – mondta Ban Ki mun, az ENSz főtitkára Japánban, az atomtámadást elszenvedő Nagaszakiban tartott megemlékezésen.

Sokan úgy vélik: a bomba hadászatilag indokolatlan volt. Truman elnök a bombázás előtt még tárgyalni kívánt Japánnal a kapitulációról, de számolnia kellett aManhattan-terv befektetőivel. Másrészt az amerikai katonai és politikai vezetés a bomba lakott területre gyakorolt hatását akarta látni. S nem utolsó- sorban tényező volt a szovjetek háború utáni előretörése is – megszületett az elrettentés.

Manhattan

A német atomkutatásokra válaszul Franklin D. Roosevelt 1942-ben adott engedélyt a Manhattanterv nevű atomprogramra. Ezt Robert Oppenheimer vezette: számos magyar, olasz és egyéb származású tudóssal dolgozott az atombomba kivitelezésén. A kutatás központja Los Alamos (Új-Mexikó) lett, de a plutóniumot Hanfordban állították elő, Oak Ridge-ben (Tennessee) pedig urándúsító üzemet hoztak létre.

Túlélte

Noriko Ueda 1945. agusztus 6-án 13 éves kislány volt és egy bolt felé tartott Hirosimában. Hirtelen megrázkódott a föld. Az Egyesült Államok atombombát dobott a városra. Ueda könnyű sérüléseket szenvedett, de anyja, apja és nővére a házuk romjai alatt rekedtek. Noriko családjának mégis szerencséje volt: a romok alól előjöttek, s bár testük tele volt zúzódásokkal és vágott sebekkel, de éltek. Akárcsak a többség, elindultak ők is a hegyek felé, hogy menedéket keressenek.

„Láttunk égett sérülteket futni a fájdalomtól, de a halottakra már oda sem figyeltünk. Átléptünk rajtuk és mentettük az életünket. Jóval később kezdtük keresni a család többi tagját: egyik nővéremről azóta sem tudunk semmit”.

Interjú
Vitári Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa
Az amerikaiak miért pont Hirosimát és Nagaszakit választották?
– Valószínűleg stratégiai szempontok vezérelték őket, hiszen Hirosima egy part menti, fejlett iparral rendelkező város, ahol szükség esetén akár partra is lehetett volna szállni. A második célpont viszont a Nagaszaki közelében lévő Kokura lett volna, de a rossz időjárási körülmények és a korabeli tájékozódási technika miatt „véletlenül” Nagaszakira dobták a bombát.

Már megkezdődtek a tárgyalások Japán és az USA között.Miért volt mégis indokolt az atomfegyver bevetése?


– Ez egy ma is vitatott kérdés a történészek között, mert a titkosítások feloldása miatt újabb és újabb dokumentumok kerülnek elő. Úgy gondolom, valamilyen szinten érthető Truman döntése. Az USA kimerült, emiatt a legkisebb veszteséggel és Japán feltétel nélküli megadásával akarták befejezni a háborút. Ezenkívül rengeteg pénzt fektettek a Manhattan-tervbe, és köztudott, hogy a katonai vezetés is nyomás alatt tartotta az elnököt, akinek pont ezek miatt kellett élesben is kipróbálni az atombombát. A második robbantásnak viszont már más okai voltak. A hidegháború már elkezdődött, és a terjeszkedő szovjeteket el kellett rettenteni. Morális szempontból viszont vitatható a döntés jogossága, hiszen Hirosimában és Nagaszakiban mind a mai napig halnak meg emiatt.

metropol.hu

***

Washington először képviseltette magát a hirosimai megemlékezésen

Először képviseltette magát az Egyesült Államok a Hirosima elleni amerikai atomtámadásra emlékező ünnepségen az esemény 65. évfordulója alkalmából a japán városban pénteken tartott rendezvényen.

Akiba Tadatosi, Hirosima polgármestere helyi idő szerint 8 óra 15 perckor több tízezer idős túlélő, gyermek és magas rangú tisztségviselő előtt kongatta meg a békeharangot – abban a pillanatban, amikor 65 évvel ezelőtt az Enola Gay B-29-es bombázóról ledobták az atombombát a városra. A második világháború utolsó napjaiban bekövetkezett atomcsapásban becslések szerint 140 ezren vesztették életüket közvetlenül a bombázástól, és további több százezren haltak meg a sugárzástól a következő évtizedekben.

Az Egyesült Államok először küldte el képviselőjét a megemlékezésre, tükrözve Barack Obama amerikai elnöknek a nukleáris fegyverek leszerelését célzó szándékát. Obama, akit tavaly részben az atomfegyvermentes világról alkotott elképzelése miatt Nobel-békedíjjal tüntettek ki, idén áprilisban megállapodást írt alá Oroszországgal a hadászati nukleáris töltetek számának közel 30 százalékos csökkentéséről.

Franciaország és Nagy-Britannia – az Egyesült Államok második világháborús szövetségesei – szintén első ízben küldték el diplomatáikat a hirosimai megemlékezésre, támogatva ezzel a nukleáris leszerelés gondolatát.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár – akinek személyében a világszervezet első számú vezetője szintén először vett részt az ünnepségen – felszólalásában arról beszélt, hogy új vezetők állnak a legnagyobb hatalmú országok élén, s ezt a lendületet fenn kell tartani.

Japán a világ egyetlen országa, amely atomtámadást szenvedett el, az Egyesült Államok pedig az egyetlen, amely harcban atomfegyvert vetett be.

Hirosima bombázása után három nappal az amerikaiak plutóniumbombát dobtak egy másik japán városra, Nagaszakira. Itt több mint 70 ezren haltak meg. Japán néhány nappal később kapitulált.

inforadio.hu

Reklámok

2 hozzászólás to “Hirosima és Nagaszaki: 65 éve történt a tragédia”

  1. mbg Says:

    “és további több százezren haltak meg a sugárzástól a következő évtizedekben.” Ennek a számnak nincsenek tudományos alapjai. Körülbelül 500 (Hirosima és Nagaszaki együtt) rákból fakadó haláleset köthető a sugárzáshoz.

  2. Vash Says:

    Az Egyesült Államok ki akarta próbálni “igazi” terepen is a bombáját, így előbb vagy utóbb találtak volna valami más indokot is, hogy ledobják. A másik fontos dolog, hogy ezzel világszinten megmutatták, hogy mire képesek (főleg a németek előtt akartak bizonyítani): jó lesz tartani tőlük.

    Hogy Barack Obama ott volt, az meg egy pozitív momentuma az idei megemlékezéseknek.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: