BUDAPEST – Ki lesz befutó, és mi épülhet újjá a várban?

Két cég pályázik a várnegyed rendbetételére

Bár eleinte úgy tűnt, csak egy pályázó lesz, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által április 22-én kiírt, a budai várhegy városfejlesztési és építészeti koncepciójának elkészítéséről szóló tenderen a Zoboki és Demeter iroda mellett végül a Közti Zrt. is pályázott – értesült az Index internetes újság. Lapunk megkérdezte a Közti pályázatának vezető tervezőjét, Potzner Ferencet, milyen elvek mentén képzeli el a várnegyed – benne a királyi palota és környéke – megújulását. Természetesen a Zoboki és Demeter irodát is felkerestük, amely azonban nem kívánt nyilatkozni.

A Királyi Palota egykor és ma – Budapest

Óriási áttervezés előtt a Budai vár. Milyen legyen?

Várnegyed - Budapest (Fotó: Bokodi György)

Várnegyed - Budapest (Fotó: Bokodi György)

Séta a Budai Várban és környékén – BUDAPEST – (330 fotó)

A vagyonkezelő honlapján is elérhető pályázati kiírásból nem sok minden derül ki. Meglehetősen tömör fogalmazású, a jelentkezőknek a teljes várnegyed felújítására kell terveket kidolgozniuk: a palota rekonstrukciójára, a várbazár fejlesztésére, a közlekedési rendszer megoldására, a lakóövezeti rész rendbetételére kell javaslatokat tenniük. A kiírás nem kiviteli terveket kér, csupán megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítését. Az MNV igen szigorú feltételeket szabott: a jelentkezéshez 180 millió forint értékű városfejlesztési koncepció elkészítését kellett igazolni az utóbbi három évből, a pályázó teljes forgalmának pedig háromszázmillió forint fölött kellett lennie ugyanebben az időszakban.

Furcsa kiírás

Sokáig úgy nézett ki, hogy a feltételeknek egyetlen pályázó felel meg: a Zoboki és Demeter építésziroda – legismertebb munkájuk a Művészetek Palotájának tömbje a Millenniumi Városközpontban. Azonban egy másik cég, a Közti is teljesítette a feltételeket. Ezután Zobokiékat a zsűri hiánypótlásra kérte fel a hírek szerint – ha ezt nem teszik meg, a vagyonkezelő érvénytelenné nyilváníthatja a pályázatukat. Ám a szabályok szerint ha egy közbeszerzésen csak ketten indulnak, és az egyik érvénytelen pályázatot ad be, nem nyilvánítják győztesnek a versenyben maradó céget, hanem érvénytelenítik a teljes pályázatot, és újat írnak ki. A szakmai pletyka azt feltételezi, hogy Zobokiék azért adtak nagy összegű ajánlatot, mert nem számítottak más jelentkezőre. Ha csak egy pályázó van, de az érvényes ajánlatot ad be, teljesen szabályosan megkaphatja a munkát, nem kell újabb fordulót kiírni. A vagyonkezelő, az I. kerületi önkormányzat és az építészszervezetek arról tájékoztattak: a pályázati borítékokat felbontották, de senkit sem értesítettek arról, hogy mikor ül össze a zsűri, és kik lennének a tagjai.

Lapunknak Potzner Ferenc építész-művészettörténész, aki a pályázó Közti tervezője – és aki a 2002-ben elkészült köztársasági elnöki hivatal, Sándor-palota rekonstrukciójának tervezését vezette –, a várnegyed problémáiról elmondta: azok leginkább az 1945 előtti szerves egység megbomlásának következményei.

Nemzeti jelentőségű helyszín

A háborús pusztítás és az azt követő indokolatlan bontások következtében kialakult térfalhiányok az egész várnegyedre jellemzők. Ez a struktúraváltozás tetten érhető a királyi palota környezetében, leginkább a Szent György téren. A városrész jellegzetessége, hogy két eltérő karakterű részből áll, a polgárvárosból és a jelentős közgyűjteményekkel rendelkező palotanegyedből. Sajátos probléma mindkettőnél, hogy nem az adottságaik és a hozzájuk kötődő hagyomány szerint használják. Erre kell stratégiai megoldást találni, nem kiragadva egy-egy épületet, hanem a várnegyedet komplex egységként kezelni, a lejtőivel együtt. Mivel nemzeti jelentőségű helyszínről van szó – amely kerületi, városi és állami kompetencia –, az építész véleménye szerint egységes koncepciót kellene kidolgozni, amely ütemezhető feladatokra bontja a vár fejlesztését, rekonstrukcióját. Kiemelte: szükséges lenne egy szervezetet létrehozni a vár fejlesztésére, kezelésére, amelyben minden érdekelt képviseltetné magát.

Korhű rekonstrukció

Kérdésünkre, hogy az elpusztult épületek helyére – például a főhercegi palota vagy a Honvéd Főparancsnokság, amelynek torzója ma is a Dísz téren áll – modern házakat kell építeni, vagy a régieket hűen rekonstruálni, azt felelte, hogy egyes épületeknél elképzelhető a korhű visszaépítés. Ilyen a Szent György téren az elpusztult Teleki-palota, amely a karmelita kolostorral és a Sándor-palotával a barokkból a klasszicizmusba ívelő hármas épületcsoportot alkothatna. Bármilyen építkezést elfogadott fejlesztési koncepciónak kell megelőznie, amely funkcionális javaslatot is tartalmaz.

Nem maradhat ki a királyi palota épülete sem, a rekonstrukciónak azt is érintenie kell. Potzner kiemelte, hogy építészi-művészettörténészi körökben egyre gyakrabban kerül szóba a palota rekonstrukciójának kérdése, a fontosabb történeti díszterek helyreállítása. A Hauszmann-féle kiépítéssel a háborús pusztításig egy nagyon egységes, a környező várossal élő kapcsolatban lévő épületegyüttes volt. A középkori erődrendszer ötvenes évekbeli rekonstruálásával elszigetelték a környezetétől a palotát – akkoriban még az volt a terv, hogy az államapparátus ott rendezkedik be. „Bárhogyan is döntenek az illetékesek, a rekonstrukció nyilván nagyon hosszú időt vesz igénybe, akár emberöltőnyi hosszúságút is” – mondta Potzner Ferenc.

Zsiray-Rummer Zoltán – MH


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: