Hattyúdal

Nyugodt vagyok, nem foglalkozom már a múlt árnyaival és a jelen őrültjeivel – mondta lapunknak Szörényi Levente. A zenész a Magyar Hírlapnak adott interjúban kitért rá: az elmúlt politikai időszakban azért hallgatott, mert egy őrült Kun Béla-i országban nincs mit mondani. Az előadó-művészi pályáját a Hattyúdal című életműkoncerttel lezáró énekessel az Illés együttesről, legújabb színpadi művéről és a magyar őstörténetről beszélgettünk.

Szörényi Levente

Szörényi Levente

– Befejezi előadó-művészi pályafutását a Hattyúdal címet viselő életműkoncerttel. Miért jutott erre az elhatározásra?

– Az Illés zenekar megszűnt létezni Pásztory Zoltán és Illés Lajos halála után. A zenekar még élő tagjai is úgy gondolják, fontosabb annál az Illés együttes emléke, hogy bármilyen okból is új tagokat ültessünk az eltávozottak helyére. Jó példa erre a Queen együttes. Nem rajongtam értük, ám el kell ismernem Freddie Mercury nagyságát. Halálával megszűnt a Queen, bárki is állt helyére a mikrofon mögött. Egyéni előadóként sincsenek már további fellépői ambícióim, ám úgy éreztem, hogy méltóképpen szeretnék pályámtól és a közönségtől elbúcsúzni. Ez év december 28-án, a Budapest Sportarénában lezárom koncertező pályafutásomat.
A Hattyúdal címet viselő életműkoncert első részében szólóalbumaim, az Utazás (1974), a Hazatérés (1980) és a Végtelen úton (1986) kapnak főszerepet. A lemezeim címei is tökéletesen jellemzik önálló zenei pályámat. Az Utazás a kifelé tekintést, a kozmopolitizmust testesítette meg. A Hazatérés a Kárpát-medencébe történő visszatérést jelentette, zeneileg és szellemileg egyaránt. A Végtelen úton pedig a mindkettőből kilépést, a bölcs felülről szemlélődést mutatja be. A produkció második felében színpadi műveimből, az István, a király, a Veled, Uram, az Árpád népe és az Atilla – Isten kardja rockoperákból adnak elő részleteket Miller Lajos, Kiss B. Attila, Feke Pál, Simon Boglárka és A Társulat tagjai.
A koncert záróakkordjaként színpadra áll az Illés együttes. A különleges képi és hangmegoldásnak köszönhetően a 2007-ben elhunyt Illés Lajos és a 2005-ben eltávozott Pásztory Zoltán is jelen lesznek hármunkkal együtt a színpadon. Visszatérve a színpadi búcsúra, úgy érzem mindent elmondtam, amit alkotóként és előadóként el akartam a közönséghez juttatni.

– Az Illéshez és az akkori időszak meghatározó zenekaraihoz köthető siker elérhető-e napjainkban?

– Sajnos nem. A politikai helyzet és a társadalmi közeg is befolyásolja a születendő produkciókat. Ma a napi igényre íródott produkciók kapnak létjogosultságot. Igaz, mondhatjuk, hogy a Ne gondold vagy a Little Richard című dalaink is ilyen szándékkal íródtak ám az akkori történelmi helyzet és a hallgatóság hozzáállása megkerülhetetlenné tette ezeket is. Zenénk mögöttes tartalmai az akkori politikai helyzetben ellenállást is hordoztak magukban. Ezért váltak többek között dalaink túlélővé.

– A zeneszerzéssel azonban nem hagy fel. Mi lesz a következő produkció, amelyet színpadra állít?

– A rockopera, opera vonulat az Árpád népével lezárult. A következő darabom leginkább az Innin és Dumuzi sumer oratóriumomhoz hasonlítható, címe Tanúhegyek lesz. Első része a maszadai erőd ostromáról szól. Az erőd védői, amikor látták, hogy nem tudják tovább tartani állásaikat a rómaiakkal szemben, inkább megölték egymást, hogy a rabszolgaságot és a megaláztatást elkerüljék. A második rész a Pireneusokban található Montségur-ban, a katar mozgalom utolsó végvárában játszódik. Ez a vallási közösség külön püspökségeket, egyházvezetést alakított ki, emellett számos kulturális értéket teremtett. Egész Dél-Franciaországban elterjedt mozgalmuk, ám ez nem tetszett III. Ince pápának, ezért elkezdte felmorzsolni őket. Utolsó bástyájuk volt Montségur. Kilenc hónapig ostromolták, majd szabad elvonulást ígértek mindenkinek, ám végül ezt csak a várat védő zsoldosoknak adták meg, körülbelül háromszáz katar máglyán végezte. A Tanúhegyek darab a hit, a hősök és az áldozatvállalás nagyságát jeleníti meg.

– A zenén kívül van egy másik szenvedélye a magyar őstörténet. Támogatja például a pilisi Holdvilág-árokban folytatott régészeti feltárást a Holdvilág Alapítványon keresztül. Mikor járt először a területen?

– Tíz év körüli gyerekek voltunk, amikor apámék kivittek minket kirándulni a pilisi Holdvilág-árokba. Apám azt mondta, ez nagyon különleges hely, amely kapcsolatban állhat ősi történelmünkkel. Szüleink ismerték Sashegyi Sándort is, aki az itt található volt római kőbányát tárta fel. Elképesztő életművet hagyott maga után, ennek összeállításán két éve dolgozunk, amelyet a közeljövőben egy ötszáz oldalas Legendák és valóság a Pilisben című könyvben teszünk közkinccsé. Ezzel a művel is szeretnénk bizonyos tisztázatlan kérdéseket megválaszolni. Jó hír, hogy az elmúlt időszakban széles társadalmi rétegek fordultak a magyar őstörténet irányába. Rossz hír viszont, hogy mindenféle szélhámosság kapcsolódik ehhez, ráadásul anyagi haszon reményében még marketingalapokra is helyezik mindezt. Éppen ezért fontos múltunk hiteles megismerése, a Holdvilág-árok régészeti feltárá­sait emiatt kiemelt jelentőségűnek tartom. Munkánkban nem értünk még el a terület legmélyebb pontjáig, az anyaszikláig, ám már mostani eredményeink alapján is tudható, hogy kiemelt jelentőségű, szakrális hely volt korábban ez a terület. Meghatározott helyeken állatáldozati csontokat találtunk. Ezekkel a szertartásokkal erősítették meg, ennek a titokban tartott helynek a szakrális jelentőségét. Ám az is jól látható, hogy a későbbi korokban valamiért tudatosan eltüntették az erre utaló nyomokat.

– Miért szorulnak háttérbe jelenleg is a magyar őstörténeti kutatások eredményei?

– Most leszek igazán cinikus. Talán mi vagyunk az egyetlen civilizált nép a világon, akik úgy viselkedtek önmagukkal, mint a bolsevikok. Azaz a múltat végképp eltöröltük. Ebben nemcsak a kereszténység megjelenésének volt szerepe, amely a sztyeppei népek kozmikus világképére alapuló hitvilágát szorította ki. Megszállóink is élen jártak a múlt emlékeinek eltüntetésében. A Habsburgok felrobbantják a várakat, az oroszok szétlövik a római romokat. Más szemmel vizsgálom már én is a korábbi történéseket. Meggyőződésem, és a Képes Krónikát olvasva is világossá válik, hogy valószínűsíthetően nem volt Veszprémben csata István és Koppány között. Koppányt feltehetőleg a politikai harcok miatt végezték ki. Új tudásom segít abban is, hogy megértsem, mit is írtunk pontosan a 25 évvel ezelőtt színpadra állított István a királyban.

– Az elmúlt időszakban nem nagyon beszélt a politikáról. Miért hallgatott?

– Egy őrült Kun Béla-i országban mit mondhattam volna. Csak kapkodtam a fejemet, hogy még ezt is elviseli az ország és még ezt is? Kun Béla korszaka viszont rövidebb ideig tartott. Az véres volt, ez pedig nemzetellenes, egymásra uszító politikát folytató, erkölcstelen. Jelenleg kivárok, ugyanis érdeklődéssel figyelem, hogy a választások eredményét generáló elsöprő népakarattal mit kezd az új kormány. Mivel beleszólásom nincs, több zenész és művésztársam nevében kijelenthetem, örülnék ha az új vezetők megkérdeznék a véleményünket, hogyan látjuk, miként képzeljük el a kultúra és a művészet jövőjét Magyarországon. Efféle egyeztetéseket minden további nélkül lehetne tartani. Természetesen vannak előbbre való dolgok ennél, mint például a határon túli magyarság helyzetének rendezése. Ám a hasonló jelentőségű ügyek elrendezése után a kulturális és művészeti értékeknek is kiemelt fontosságú szerepet kell biztosítani.

– Mennyit változott lélekben az elmúlt időszakban?

– Nyugodt vagyok, már nem érdekelnek a múlt árnyai és a jelen őrültjei. Korábban is, ha hevesen vitáztam valakivel, azt szakmai elhivatottságból folytattam. A minőségre, egyediségre törekvés, mint egy tüske úgy élt bennem. Ha azt láttam, hogy valami középszerű sülne ki abból, amin éppen dolgozom, dolgozunk akkor elkezdett iszonyatosan szúrni és ez addig nem is maradt abba amíg vagy nem szálltam ki abból, vagy amíg az eredmény nem volt elfogadható számomra.

Lánczi Richárd

MH


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: