|
A nemrég a hazai mozikba került A rítus című film kapcsán megkérdeztük Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetest, hogyan ítéli meg az ördögűzéssel kapcsolatos filmeket. Az interjúból kiderül, mi a különbség az exorcizmus hollywoodi és katolikus elgondolása között.
Egy internetes orgánum beszámolt róla, hogy Ön végzett ördögszabadító szolgálatot. Mikor volt ez?
Anthony Hopkins A rítus című filmben
Megtört öregember hitetlen beszéde címmel közölt az Amerikai Népszava kritikát Orbán Viktor évértékelőjéről, a konklúzió a cikk végén bővebben: „Ami elhangzott, egy megöregedett, megtört, tanácstalan, kilátástalan, félelmekkel teli, hitetlen ember üres beszéde és locsogása volt.” Inkább nem fűzök megjegyzést ehhez. Aztán olvasom, hogy „Para-Kovács Imre rendszeresen vacsoráztatja Bakács Tibort”, mivel a nemrég lebukott ember nehéz körülmények között él. Miért is? „Magyarországon vannak olyan újságírók, akik nem tudnak kimenni külföldre, hiszen magyarul tudnak írni, emiatt méltatlan anyagi helyzetbe kerülnek, és jön a megélhetési bűnözés.” Ezt az érdekes mondatot többször el kell olvasni, különösen a csak magyarul tudó újságíróknak ajánlatos, különben jön a szalámitolvajlás vagy rosszabb esetben az Amerikai Népszava. Az is elgondolkodtató, hogy a fővárosi vezetésnél nincs napirenden az ’56-os vaskefe elbontása, pedig az ’56-os szervezetek ingyen is eltávolítanák, sőt az éjszaka működő fémgyűjtők is. Erről jut eszembe, nem ragaszkodom a szerzőséghez, de a Demokratában évekkel ezelőtt én ajánlottam a vaskefe helyére a szovjet tankot, amelyre Molotov-koktélt dob a pesti srác. Szovjet tankot talán be lehet szerezni, csak ne túl sok érkezzen, bár a hős pesti srác ma politikailag nem korrekt, kissé terroristagyanús, jobb lesz virágcsokrot adni a kezébe, így köszöntse hazánk felszabadítóit. Különben is rettentő világban élünk, hiszen nálunk, Óbudán el akarják venni a lakosságtól az olyan utcaneveket, mint Lukács György vagy Ságvári Endre, nem is szólva Koltói Annáról vagy Hollós Korvin Lajosról. Ilyen szomorú országban a méltatlan anyagi helyzetbe került balliberális újságíró illegalitásba vonul, és jön a megélhetési bűnözés. A gyakorlat megvan hozzá.
Orbán elhízásáról cikkezik a francia sajtó – Fotóval
„Lenyűgöző személyiség. Amikor belép az ajtón, és elindul feléd, mintha gólt akarna lőni”, ad érzékletest képet a Paris Match francia hetilap újságírója, miként hatott rá a magyar miniszterelnökkel való budapesti találkozója.
Parlamenti dolgozószobájában fogadta Orbán a Sarkozy elnök üzleti köreihez közelálló lap tudósítóját, Jean-Christophe Ruffin akadémikust. A világutazó és amúgy orvos végzettségű Ruffin többször felidézi a hasonlóságot Orbán makacs határozottsága és a magyarok történelme, mentalitása között. Strasbourgból visszajőve Orbán mosolyogva mondta: „tudta, hogy nehéz lesz”.
"Lenyűgöző személyiség", jellemzi a magyar kormányfőt a párizsi félbulvár magazin. A Paris Match "egy autoriter vezető" portréját rajzolja meg cikkében.
De hát, ismeri el a Paris Match, egy olyan nép fia, amelynek egykoron a törökökkel, Hitlerrel vagy Sztálinnal kellett megküzdenie, nem fog megijedni Daniel Cohn-Bendittől.
Magyar Nemzet
A lassan támogatók nélkül maradó magyarországi balliberálisok – az anorexiássá vált MSZP és a távcsővel is nehezen kivehető SZDSZ – az utóbbi hetekben hatalmas reményeket tápláltak: ha már a hazai pályán kikaptak, majd Európa a helyére teszi a kormányt. Azaz megbuktatja.
Mindent beleadtak – mégpedig sikerrel –, hogy segítsék azokat, akik már az elfogadott médiatörvény magyar szövegének véglegessé válása előtt Nyugat-Európa és Amerika lapjaiban kimondják az ítéletet: Magyarországon elhantolták a demokráciát, a lapokat cenzúrázzák, és ami történik, az Weimart, a fehérorosz és venezuelai diktátorokat idézi, míg a miniszterelnök maga a pusztai Putyin. Közben tévedhetetlen uniós szakértőkké váltak, és naponta cáfolták meg önmaguk tegnapi szakértelmét is: miközben bejelentették, hogy holnap érkezik meg az Európai Bizottsághoz (EB) a médiatörvény hivatalos angol fordítása, másnap kinevették azokat, akik azt hitték, Brüsszel elfogad egy pusztai angol változatot egy Chávez-kormánytól, hiszen a bizottság csak a saját fordítói gárdájának hisz. Miután még ez a technikai értelmezés se jött be, főcímekben, fölényesen cáfolták lapunknak a világsajtóban elsőként megjelenő azon értesülését, hogy az EB-nek nem lesznek lényegi kifogásai a médiatörvény ellen.
Füst a szemében
A huszadik század második felének egyik legjelentősebb magyar énekes-dalszerzője, egy nemzedék igazodási pontja, Cseh Tamás 68 évvel ezelőtt, 1943. január 22-én született Budapesten.
Tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, a középiskolát már a fővárosban, az Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Ezt követően, 1967-74-ig rajzot tanított egy budapesti általános iskolában.
Mark Twain and the N-word
Mark Twain klasszikusa, a Huckleberry Finn hamarosan cenzúrázott verzióban jelenik meg az Egyesült Államokban: a rasszistának minősülő nigger szót rabszolgára (slave) cserélik, és más, kisebb változtatásokat is eszközölnek.
Mark Twain and the N-word - An American publishing firm has touched off a controversy by announcing it will publish new editions of Mark Twain’s novels Adventures of Huckleberry Finn and Tom Sawyer in which the word “nigger” will be replaced with “slave.”
Nemzeti Színház - Budapest
„Színház az egész világ…” – mondja Shakespeare, és neki ebben is igaza lehet, hiszen elég jól ismerte az ember természetét, a történelmet és mindenekelőtt a színházat. Ám vannak helyzetek, amikor egy pillanat alatt véres valóságba csap át a színjáték. Háborúk, tömegkatasztrófák, pusztító járványok idején hirtelen eltűnnek a szerepek, és mindenki csak az egyetlen önmaga lehet, csakis a saját emberi minőségében. Most azonban úgy tűnik, mintha békeidőben élnénk – nem bombáznak, nem kell pincébe bújni, tehát van színház és vannak szerepek, vannak nézők és rendezők, jelmezek és díszletek, vannak fő- és mellékszereplők. Zajlik hát az előadás, zavartalanul és folyamatosan.
Image via Wikipedia
Népes hallgatósága előtt a buddhista vallási vezető az egocentrikus világkép ellen emelt szót.
A harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak – mondta a XIV. dalai láma Budapesten a zsúfolásig telt Papp László Sportarénában tartott előadásában vasárnap délután.
Freud és az elszólások
Image via Wikipedia
A befolyásos szocialista politikusok nagy része úgy gondolja, Gyurcsány Ferenc és köre volt a kiszivárogtató
Magyar Nemzet
Pontosan négy esztendeje annak, hogy a közrádió elsőként sugározta Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő balatonőszödi beszéd néven elhíresült, trágárságokkal tűzdelt kinyilatkoztatását, amelyet hónapokkal azelőtt a tóparti kormányüdülőben adott elő az MSZP-frakció tagjainak.
A 2006. szeptember 17-től napokon át kormányellenes tüntetéseket generáló, több médiumnak, valamint jó néhány dél-amerikai külképviseletünknek is eljuttatott beszédben a volt miniszterelnök egyebek mellett azt is beismerte, hogy az elmúlt másfél évben nem kormányoztak, és végighazudták az időszakot. A kiszivárogtatás körülményeinek feltárására Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter vizsgálatot rendelt el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH), amelyet hivatalosan az objektum védelmével indokoltak. Az eljárás három évig tartott, azonban az eredményéről készült jelentés azóta sem került nyilvánosságra – írja a pénteki Magyar Nemzet, melyben bővebben is olvashat a témáról.
Gyurcsány villog, hogy ne felejtsék el
Közösségépítésbe kezdett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor egyelőre kétséges, hogy vezető szerepre törne. Annyi bizonyos: nem akar eltűnni a politikai életből, ezért időről időre felbukkan.
Gyurcsány mocorog
Az új ideológiai keret, amit kínál, inkább az elitnek szól, az „egyszerű” embereket nem képes megszólítani. A múlt még nem szépült meg, Gyurcsány egyelőre kivár.
Bővebben a Magyar Nemzet Online-on>>
Kiderült, hogy Reviczky Gábor nem csak hisz abban, hogy léteznek a szellemek, hanem már meg is tapasztalta ezt.
Reviczky Gábor
“Szerintem nem abban a dimenzióban élünk, amiben látjuk és hisszük magunkat, hanem egy másikban. Én már laktam egy olyan házban Kiskunlacházán, ahol volt egy szellem. Ez egy parasztház volt, a szellem mindig ugyanabban a sarokban ült. Kiderült, hogy ennek a parasztháznak az volt a konyhai része, és egy olyan beteg asszony öltött magára szellem alakot, akit megmérgeztek, és a kemence melletti fekvőhelyen feküdt, majd halt meg!” – meséli a tabutv.hu riporterének a színész.
| A Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az Európai Unióval folytatott magyar tárgyalásokról közölt cikket a The Times brit konzervatív napilap hétfői számában. |
| A felháborodás zajai visszhangoznak Brüsszeltől Washingtonig, Magyarország – akárcsak A majmok bolygója című film rabszolgái – kimondta a tiltott szót, a nemet – írja a szerző a lap vélemény oldalán szereplő írása bevezetőjében.
Orbán Viktor nemet mondott az IMF és az EU költségvetési lefaragásokra és megszorító intézkedésekre felszólító követeléseire, a képviselők összeomló fizetőeszközökről és fiskális felelőtlenségről beszélve távoztak Budapestről – mutat rá Adam LeBor, aki szerint a forint zuhant, erősödött, majd megint zuhant, az ország azonban kitart. Tovább ehhez a bejegyzéshez » |
„Ha megvádolnak, önként mondok le mentelmi jogomról, hogy vádlóim, a politikai méregkeverők szemébe nézhessek.”
Ízlések és pofonok… Nekem ez a dal a legkedvesebb Szörényi életművéből.
Eljön majd a nap, hogy vígan élhetünk, a széles pusztaság otthont ad nekünk…
A sukorói ügy üzenete nem kevesebb, mint hogy az elmúlt években a haza – nem volt a miénk. Ha egy kormánnyal kapcsolatban olyasmik kerülnek szóba, mint amiket a sukorói telekcsere kapcsán hallunk, akkor azt kell mondanunk, hogy az adott országban nem kormány működik, hanem gyarmati uralom és helytartótanács.
Gyurcsány Ferenc
Sukoró-botrány: vajon mire emlékszik Gyurcsány?
Álláspont
„Míg 1870-es esztendőkben 6,5 millió kat. hold volt a magyar középbirtok összes területe, negyed század múltán már csak 3,9 millió kat. hold volt a magyar középbirtokosságé… Ország szerte merészen tombolt a hiteluzsora… A középbirtokosság földjének mozgósítása után a kisbirtokos osztálynak szegezte tőrét az uzsoráskodó spekuláció (…) Aminthogy a kúriákból kipusztultak a magyar urak, éppúgy kezdtek hajléktalanná válni egykori jobbágyaik is (…) Az uzsora s a kereskedelmi leleményesség ellen védhette volna ugyan a törvényhozás a falusi népet, de ki mert gondolni erre az »állami beavatkozásra« a közgazdasági liberalizmus mézes heteiben?! (…) a falu, mely 1848-ban felszabadult a jobbágyság alól és utolsó támaszát is elvesztette a földesurában, most az uzsora rabja lett… A középbirtokos osztály már csak roncsaiban élt…
A falu elvesztette természetes vezető rétegét. A falvak értelmisége, a tanítók és a lelkészek hada tájékozatlan volt, még nem ismerte fel azt a hivatását, amely a népjóléti munka terén várt reá.”
A tudós Bernát István sorai ezek, az 1900-as évek elején íródtak, és egészen biztos vagyok benne, önöknek fogalmuk sincs, miért idézem most ide mindezt.
Az IMF és az EKB miatt. Hogy lássák, nincs új a nap alatt. Hogy lássák, igenis szabadságharc zajlik. Szerintem éppen erre gondolt Orbán Viktor, amikor győzelmének éjszakáján kijelentette: tökéletesen tisztában van vele, hogy élete legnehezebb feladata előtt áll.
Bayer Zsolt
Pilhál György: Biszku bácsi – aki még ma is büszke érdemeire, s már az Antall-kormány idején lefitymálva nyilatkozott a rendszerváltásról – beleegyezett a filmfelvételek használatába. (Mire föl riogat akkor a közel hatvanas nagylány?) Az elkészülte után évtizedig dobozban porosodó A tanú című ragyogó film a megjelenése után még az indokoltnál is nagyobb nézettséget kapott – a betiltott filmek sorsa már csak ilyen. Így lesz ezzel a Biszku-film is. Ez arra utal, a perrel fenyegető Éva Józsa asszony nem állt kétszer sorba, amikor az észt osztogatták… És hogy egy kicsit bosszantsam is, az első – egyelőre illegális – vetítést már szerdán este hétkor megtartják a budai Menta teraszon, a volt Paksi halászcsárdában, mindjárt a Rózsadomb alján…
Az ember szinte pironkodva írja le: szerkesztőségi álláspontunkat ismét Lendvai Ildikó asszony becses személyének, pontosabban tegnapi harcos kijelentésének szenteljük. Mit tegyünk azonban, a mi életünk is bonyolult, az olvasó türelmét és megértését kérjük. Ma tehát nem a szép beszédű Szanyi Tibor, az igazmondó Szabó Zoltán vagy éppen a magyar Robespierre, a „megvesztegethetetlen” Wieszt János kerül terítékre. Tartozunk annyival, hogy bevalljuk, még mindig Lendvai Ildikó a szocialisták legeredetibb, legfigyelemreméltóbb politikusa. Most is milyen érdekeset mondott, figyeljenek csak.
Lendvai Ildikó - MSZP
„Tudom, e hatalom nem jöhetett volna létre a „szavazófülkékben véghezvitt forradalom” nélkül. Elkerülhetetlenül átmegyünk egy súlyos kataklizmán, ami fájdalmasan meghatározó része lesz történelmünknek. De nincs kétségem afelől, hogy a demokrácia olyan kincsünk, amit hiába rabolnak el tőlünk, mert újra győzedelmesen feltámad, s erősebb lesz, mint akik most legyőzték!”
Az amerikaiaknál a szocializmus nem is olyan negatív kifejezés, mint hinnénk, de a kapitalizmust sem értékelik olyan pozitívan, mint várnánk
Érdekes kutatást tett közzé a napokban a Pew Research Center. Felmérésében azt vizsgálta, milyen értékeket társítanak az amerikaiak olyan kifejezésekhez, mint a kapitalizmus, a szocializmus vagy épp a milícia. Az eredmények szerint a szocializmus nem is olyan negatív kifejezés, mint hinnénk, de a kapitalizmust sem értékelik olyan pozitívan, mint várnánk.
Magyar Nemzet
Ha jól számolom, már három napja vége a demokráciának, azaz de facto még nincsen, hiszen működik, alkot, teremt (osztogat) még a rendes, tisztességes, nem holmi manipulált, országos választással, hanem demokratikusan, megfelelő pártplénumok által megválasztott ügyvezető kormány, ám de jure, vége van, s három napja a diktatúra nehéz és szűk levegője fojtogatja a demokratákat…
Tegnap a Torontói Magyar Kultúrközpont korona alakú csillárja alatt régen látott taps-orkánnak lehettek részesei mindazok, akik eljöttek, hogy találkozzanak Tolcsvay Bélával, a világjáró énekmondóval.
Szép szerelmem Magyarország - A Tolcsvay Klub bejárata napjainkban, Budapesten - 2010 augusztus (Fotó: Bokodi György)
***
Tolcsvay Klub – Tolcsvay Béla és barátai hetente érdekes témákkal és koncertekkel várják az érdeklődőket.
Helyszín: Budapest, VI. kerület, Bajcsy Zsilinszky út 59. Tel: +36 20 560 8352
Budapest, 2010 augusztus
****
Megmondom őszíntén: szomorú lettem volna, ha a bakancsáról egyedül Torontó lenyomata hiányzik, mikor majd szegre akasztja a gitárt, ezért aztán néhány éve rendkívül intenzíven dolgozom azon, hogy kijusson ide. Az eredmény pedig: óriási siker.
Kerekes Sándorral beszélget: Bede Fazekas Zsolt
Talán már két éve is annak, hogy Kerekes Sándor kollégánk Otthonról – Haza címû szösszeneteiben bizonyos rendszerességgel Budapestrõl jelentkezett. Többhónapos magyarországi látogatásának oka az volt, hogy felesége, Janet, egy kutatómunkát végzett. Ebben segédkezett Sándor és ennek a munkának a gyümölcse most érett be egy nagyon szép kiállítású könyv formájában.
A címe: Masked Ball at the White Cross Café The Failure of Jewish Assimilation – by Janet Kerekes
Vagyis: Álarcosbál a Fehér Kereszt Kávéházban
Hogy miért ez a cím, arra bizonyára magyarázatot fogunk majd kapni Sándortól, aki az adás következõ vendége – mert én bevallom õszintén, hogy én nem olvastam még a könyvet, ma kaptam meg, illetve hát itt van az asztalon elõtted, Sándor, így csak az elõzetesbõl és az alcímbõl sejtek valamit, miszerint: The Failrule of Jewish Assimilation Vagyis: A zsidó beilleszkedés kudarca – a könyv alcíme – nagyon sokat elárul abból, hogy mirõl is szól a könyv. 1867 és 1920 közötti magyar zsidóság asszimilációs törekvéseit követi nyomon. Közben egy összeállitást is kapunk Nagy-Britanniával – és hát rengeteg lényeges kérdést tárgyal a könyv – a tiszaeszlári pertõl a zsidóság üzleti szerepéig – ezt hámoztam ki az elõzetesbõl, de hogy pontosan mirõl van szó, azt Kerekes Sándor rögtön el fogja mondani nekünk.
- Nagyon sok szeretettel köszöntelek Sándor, az adásban!
- Köszönöm szépen és köszönöm a meghívást is. Hát… ez öt év munkája van ebben a könyvben és szívem szerint azt mondhatnám, hogy mindazt az ötéves munkát én egyedül végeztem el, de ez nem igaz – a feleségem is dolgozott azért rajta, mert ez az õ doktori disszertációja – tulajdonképpen ez a könyv.- mint európai történész és … hát igen, itt arról van szó ebben a könyvben, hogy vajon, abban a két országban, amely Európában a legasszimiláltabb zsidókat kitermelte magából, mint a Rotshildokat, a Hatvaniakat Magyarországon például …. Hogy lehet az, hogy a zsidók asszimilációja nem vált be? Sõt, a könyv odáig is elmegy, hogy ennek szerepe volt abban, hogy a zsidók katasztrófája miként alakult a háború alatt.
-Bocsánat, hogy közbevágok…
- Igen…
-….azt itt ebben a kis elõzetesben olvastam, hogy nem zsidó szemmel közelíti meg a kérdést a szerzõ. Ez mit jelent?
- Ez pontosan így van. A zsidó történészek, azok … 1867 óta egyfolytában azt sugalmazzák és arról beszélnek, hogy a zsidók mennyire magyarok, magyarabbak a magyarnál. No de ezt nem mindenki vette komolyan. Például Csernátony Lajos, a híres újságíró, Prohászka Ottokár, a híres püspök, kardinális és hercegprímás. Ezt senki nem fogadta el, nem hitte el és nem volt hajlandó elfogadni. Olyannyira nem, hogy egy teljes, a zsidóktól független magyar irodalom van, amely a zsidókat azzal vádolja és abban hibáztatja, hogy: nem asszimilálódnak és nem asszimilálódtak… és ennek az irodalomnak a feldolgozásán alapszik ez a könyv. Tehát nem arról, hogy a zsidók mit gondolnak magukról, hanem hogy mások mit gondolnak a zsidókról.
- Hadd szóljak itt közbe valamit, ami csak annyiban kapcsolódik a témához, hogy ha valakinek esetleg lenne hozzászólása, akkor azt megteheti a 416-233-7368-as telefonszámon, mert a téma azt hiszem, rendkívül érdekes. [TFM Radio]
- Sándor, ezt a kutatómunkát teljes egészében Magyarországon végeztétek ezalatt a néhány hónapos…
- Nem, nem… elõször is én eltöltöttem hat hónapot Janet-tel, a feleségemmel, Budapesten kutatásra, utána õ visszament egy másik három hónapra, majd egy következõ évben megint visszamentünk együtt kutatni, de amellett az angol nyelvû anyag, amely magában foglalja például a Magyarországon állomásozó brit diplomatáknak a jelentéseit – egészen 1867- tõl 1920-ig… elképesztõ dolgok …. meg magában foglalja az angliai zsidó sajtónak a vizsgálatát – például, az összehasonlítás céljára. Az… angol nyelvû anyagoknak a kutatása is szerepel ebben és azokat itt, Torontóban is el lehetett végezni – mert ezeknek az angol lapoknak a másolatai megvannak itt… és tudod-e, vagy sem, de érdekes lesz megtudnod, hogy a Torontói Egyetemnek a Robart’s Könyvtárában van egy hatalmas magyar anyag, magyar nyelvû magyar könyvek… egészen a kiegyezésig, sõt azelõttig visszamenõen… egy nagyon szerencsés dolog … a könyvek, amelyeket én Budapesten nem találtam meg, itt megvannak például. Nagyon érdekes…. és hát … a könyv egyedülálló abban a tekintetben, hogy valóban, a zsidó forrásokat, a zsidó véleményeket úgyszólván teljesen kerüli …és Prohászka Ottokár, Mikes Lajos, Kovács Alajos – a híres, úgynevezett “antiszemiták” – akiket a könyv feloldoz és megbocsát nekik, mondván, hogy ez nem antiszeminizmus, hanem ez egyszerûen értetlenség a zsidó asszimiláció hiánya elõtt. Ezek szolgálnak forrásmunkául. – …és tulajdonképpen – gondolom, hogy errõl egy mondatban vagy két mondatban nagyon nehéz beszélni – milyen magyarázatot ad a könyv arra, hogy a zsidóságnak miért is nem sikerült asszimilálódnia – mert végül is nem jött be ez a dolog. – Hát… az én … az én érzésem e tekintetben az, hogy … ugye 1867-ben a magyarok – hála Eötvös Józsefnek – úgy maszkírozták magukat, hogy egyenjogúsítják a zsidókat, és a zsidók úgy maszkírozták magukat, hogy õk asszimilálódnak..- ezt mindkét fél csak félig vette komolyan, félig volt õszinte e tekintetben. A zsidóság túlteljesitette a normát. Túl gazdagok lettek, túl sok helyet foglaltak el, túl sikeresek lettek, túl sok pénzt halmoztak fel és ezt a szegény magyar parasztok, az egyetemrõl kiszorult diákok nem … nem szívesen vették … és nem tudták elviselni és emiattt hatalmas ellenérézés alakult ki a zsidók ellen. A könyv 1920-szal befejezi a vizsgálatot – már nincs is szükség, hogy tovább menjen. Már elég ellenséges érzület gyülemlett fel a zsidókkal szemben eddigre.
- Ez a feleséged disszertációja. Na most: nagyon kevés disszertáció jelent meg ilyen kiállítású könyv formájában… általában nagyon szépen beköttetik és ilyen kis…
- Igen…
- … házi használatra… Tehát: valami történt. Ez a könyv valamitõl fontos lett… és rengeteg energiát és pénzt ebbe belefektettetek.
- Igen.
- Hol fog ez megtérülni, Sándor?
- Sehol.
- Hogyan tovább?
- Well ..hát a…a célja a könyvnek az, hogy egyfelõl a zsidóságot, másfelõl a nem zsidó társadalmat, beleértve ebbe a magyar társadalmat is, ráébressze arra, hogy vagy a zsidóknak kell nem-zsidókká válniuk, vagy a társadalomnak el kell fogadniuk a meg-nem-reformált zsidókat, mint zsidókat – ez … ezek elképzelhetetlen célok. Ezeket… ezeket nem lehet megvalósítani, de … de … ez a tanulsága a könyvnek – ha van tanulsága egyáltalán. …s miután a holokauszt teljesen megszüntette a zsidó asszimiláció irodalmát – a holokauszt óta nem jelent meg semmilyen könyv ebben a témában. Nemcsak, hogy idõszerû ezt végre megvizsgálni, de úgyszólván elengedhetetlen – hatvan évvel a holokauszt után még mindig nincs meg az igazi magyarázat, nincs kifejezve, nincs megirva, hogy a zsidó asszimiláció kudarca az egyik oka a holokausztnak.
- Ezt a könyvet egyébként – most fog megjelenni – most fog kijönni a könyv – de eddig hányan olvasták itt?
- Hát, talán hárman vagy négyen.
- … és mi a véleményük?
- Megvallom, sokan értetlenül fogadják. Van, aki valóságos dühbe jön és … hát … A disszertáció…. megvédése is egy nagyon nehéz és keserves dolog volt az egyetemen, de – mondjuk – az egyetemi gondolatszabadság nevében sikerült. Azonban ez nem lesz ennyire egyszerû, amikor az olvasóink véleményével szembenézni és .. hát ez nagyon sok vitát és … és … dühöngést fog okozni ez a könyv. Már azok között, akik elolvassák… és sokan a zsidók között úgy fogják érezni, hogy ez egy árulás, a … az antiszemiták, az úgynevezett “antiszemiták” között pedig sokan úgy fogják érezni, hogy ez igazolja az ellenkezésüket a zsidókkal szemben.
- Felmerül a kérdés, hogy – hiszen a feleséged nem magyar – miért volt számára fontos, hogy errõl az oldalról közelitse meg ezt a kérdést – …vagy úgy volt talán a legkézenfekvõbb?
- Nem… Igazából nem tudom erre a magyarázatot. Az eredeti kérdés az volt, hogy lehet-e, hogy a holokauszt az bosszú volt a zsidók emancipációjáért? Ez volt az eredeti kérdés. De az emancipációt azt maguktól adták az európai országok a zsidóknak. Azt a zsidók nem kérték és nem követelõztek. Ez egy – ez egy felvilágosodás-kori eszme volt, hogy “mindenki egyenlõ”. … és a zsidók kilógtak ebbõl, úgyhogy a liberális korszakban, a XIX. században a liberális kormányoknak nem volt más választásuk. … és ezt Eötvös József kitûnõen kifejezte, mondván: “ A szabadság egy olyan dolog, amit nem kiérdemel az ember; az jár.” … és ennél fogva a zsidónak is jár. De ez nem vezetett el oda, amit reméltek tõle. Mert a zsidók együttmûködésére is szükség lett volna… és a követelés a zsidókkal szemben az volt, hogy olyanná váljanak, mint mi mindannyian vagyunk: egy a sok között. Ezzel szemben a zsidók nem ezt tették.. Kiváltak. Most az ellenkezõ irányban: már nem voltak piszkosak, már nem voltak képtelenek magyarul beszélni, már nem viselkedtek úgy mint egy klikk, hanem szétözönlöttek a társadalomban s elfoglalták az összes ügyvédi helyek felét, elfoglalták az összes orvosi helyek felét, az egyetemek hallgatóságának a felét, a pénzintézeteknek majdnem mindegyikét, a bányákat, az ipari üzemeket, a Weisz-Manfred üzemet… Igaz, hogy õk alapították, de nem hagytak helyet senki másnak, hogy megalapitsanak egy másik Weisz-Manfred Mûveket.
-Azt hiszem, hogy ezt a beszélgetést – mert nagyon sokat lehetne errõl a könyvrõl beszélni – ott kell abbahagynunk, hogy minden kedves hallgató figyelmét hívjuk fel a könyvbemutatóra – és hogy ez a könyv kapható lesz, ugye?
- Igen … igen.
- Hol lehet majd megvásárolni?
- A könyv … még nem tudjuk, hogy hol mindenhol lehet majd megvásárolni, de minden esetre 22-én csütörtökön 7:30-kor este, az Israel’s könyvesboltban: 870 Eglinton Ave. West (Toronto) alatt lesz egy ilyen könyvbemutató, kis italokkal és kis harapnivalókkal egybekötött beszélgetés, felolvasás és ott mindenesetre meg lehet majd venni a könyvet. Azután pedig majd a kiadó Amerikában és itt, Kanadában is terjeszteni fogja a könyvet.
- Tehát – minden nagyobb könyvesboltban meg lehet majd …
- Nagyon reméljük.
- Búcsúzásképpen, akkor áruld el nekem, hogy honnan a cím?
- 1896. január 3-án az Aradi Nõi Zsidóegylet egy farsangi bált rendezett az aradi Fehér Kereszt Kávéházban. Mindannyian tudjuk, ugye, hogy a farsang az egy keresztény intézmény, mielõtt a Lent elkezdõdne… és ez a hölgykoszorú, a zsidó hölgykoszorú Aradon, úgy képzelte, hogy õk már olyan asszimiláltak, hogy õk már keresztény eseményeket is rendezhetnek abban a reményben, hogy majd a keresztények is eljönnek… és hát ennek az egésznek a komikuma – és bizarrsága – soha nem tûnt fel nekik és … hát még annyit … annyit szeretnék errõl a címrõl mondani, hogy akik ismerik a “Shot out Eddy O.K. coral “ kifejezést, ahol a két ellenésges cowboy-csapat szétlõtte egymást valahol a prérin … ez annak a pontos vers-beli megfelelõje – az álarcosbál – ennél az aradi eseménynél a zsidók elmaszkírozták magukat, mint keresztények – s ott rendezték ezt az álarcosbált: a Fehér Kereszt Kávéházban
…. Elhangzott a Torontói Független Magyar Rádió müsorában – 2005 szeptember 10. – Archivum: http://www.gondolat.com/content/view/3515//
A hanganyagot lejegyezte:
Bokodi György, a Gondolat – Kanadai Magyar Magazin szerkesztője
– Toronto, Canada 2005 –
 | szél on Ujhelyi védte meg a szálasizó … |
| szél on “Az ocsmány előadás mind… |
| szél on MÉGSEM BÜNTETIK MAGYARORS… |
 | BuimoumScoump on Mélységes felháborodást okozot… |
| Karlene Mcgaugh on Ingyenes apróhirdetés |
| Ken Belonio on Vendégkönyv |
| mb online on Vendégkönyv |
| andy on Tükör |
| Myrna Castano on Vendégkönyv |
| Erin Kestner on Tükör |
| Lecia Shopen on Képek |
| Librada Notah on Képek |
| Arnoldo Sherrock on Kapcsolat |
| escorte bacau on Képek |
| Evangelina Montesi on Kanada |
