Varga István szerint minősíthetetlen szavak hangzottak el egy bizottsági ülésen. Ezt annak kapcsán említette, hogy indulatos vita zajlott hétfőn a parlamentben. Beszélt a Btk. szigorításáról is.
Varga István szerint minősíthetetlen szavak hangzottak el egy bizottsági ülésen. Ezt annak kapcsán említette, hogy indulatos vita zajlott hétfőn a parlamentben. Beszélt a Btk. szigorításáról is.
A 40 év körüli férfi feltehetően öngyilkos akart lenni, de túlélte a zuhanást.
A Niagara vízesésbe vetette magát egy férfi feltehetően öngyilkossági szándékból, de túlélte, bár sérülései életveszélyesek.
A 40 év körüli férfi a kanadai oldalon kapaszkodott fel a vízesésrendszer úgynevezett Lópatkó tagjának védőfalán, és legalább 50 métert zuhant a vízeséssel, majd felbukkant az alsó öbölben, és saját erőből partra kecmergett. Mentőhelikopterrel szállították kórházba, mellkasi sérülései vannak, több bordája eltört, tüdeje összenyomódott, de az orvosok szerint jó esélye van a túlélésre.
A Niagarán már jó páran leszánkáztak hordóban, csónakban, egyébben, de biztonsági segédeszköz nélkül eddig – nem hivatalos adat szerint – mindössze hárman élték túl a kalandot.
Az elemzők többsége értetlenül áll a páratlan jelenség előtt, miszerint az Orbán-kormány és a Fidesz változatlanul őrzi első helyét a népszerűségi listán. „Birka nép”, búslakodnak a balliberálisok, ahogyan mi is búslakodtunk, amikor a nép a pufajkást, a spiclit és a hazudozót segítette hatalomra. Mivel a népet igen nehéz leváltani, marad az elemzés. Babus Endre (Hvg.hu) is erre tesz kísérletet, mindössze két mondatát idézem: „A jogállam további favorizálása helyett a hatékony állam megteremtése áll a második Orbán-kormány törekvéseinek középpontjában. A kétharmados forradalom vezetője számára a »közérdek« és az »igazságosság« a két vezérlő csillag a jogszerűség helyett.” Valószínűleg éppen emiatt támogatja a nép a kormányt minden nehézség és népszerűtlen intézkedés ellenére: érzi és tudja, hogy a közérdek és igazságosság érvényesítésére van szükség jogszerűség helyett, mert még emlékszik Horn Gyula mondására a különböző privatizációs és korrupciós ügyekkel kapcsolatban („jogszerű, bár nem erkölcsös”). Elegünk lett abból, hogy minden jogszerű volt, csak éppen nem törvényes és jogos, hogy mindent utólag kell megtudnunk, és véget nem érő jogi huzavonákkal kell bizonyítani a nyilvánvaló és megbocsáthatatlan bűnt, ha ugyan el nem évült. A cikkíró szerint a hatékony állam megteremtése lett a cél a jogállam helyett – ez persze finoman szólva csúsztatás, mert nem a jogállam, hanem a „jogszerű” állam lebontása folyik, mert az emberek két évtized után ráébredtek, hogy az egyéni szabadságjogok hangoztatása arra volt jó, hogy a társadalmat kijátsszák, csoportjait egymás ellen fordítsák, miközben az ország elzálogosítása zavartalanul folyik. Mert ott szemtelen hazugság jogállamról beszélni, ahol a törvényeket nem a közérdek és az igazságosság nevében hozzák és juttatják érvényre, méghozzá, igen, visszamenőleg is, bármennyire fájdalmas ez azok számára, akik a demokráciát úgy értelmezik, mint az ókori Athénban: a felső réteg szabad demokrata, dolgozzanak helyettük a rabszolgák, méghozzá jogszerűen.
Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap
Ki ne szeretne szabadnak lenni, ki ne szeretné és tisztelné a szabadságot? Eleink éltek és haltak érte, jelenkorunk és közelmúltunk azonban a szabadság és ezzel együtt a liberalizmus hajdan volt eszméjének a megcsúfolása a nyugati társadalmakban. A „szent szabadság”, a népeké és a személyeké, a nemzeteké és az országoké, a maga nemes, tiszta elgondolásában már a régmúlté. A liberalizmus az idők során álarc lett, és ahogy kopott, egyre átlátszóbb álarca sötét törekvéseknek, mára egy világuralomra törő hatalmi kör globális érdekérvényesítésének álcája. Sok arca, pontosabban álarca van ma is a liberalizmusnak, de mind a zsákmány felé fordul, s egyik itt, a másik ott mutatkozik meg nemzeteket, társadalmakat és globálisan az egész emberiséget veszélyeztetve. Veszélyeztetve, mert célja eleve a bomlasztás, a rombolás, az elszegényítés és ezek révén az uralkodás mások felett.
Megyeri Dávid: Egyébiránt maga Mesterházy Attila pártelnök ismerte be, hogy voltak hibák a nyolc év alatt. Ez még akkor is értékelendő, ha a szóhasználat erősen emlékeztet a kádári „vannak még hibák, elvtársak” álönkritikus fordulatra. A ballib mozgalmi szótár értelmében ő is elmúltnyolcévezett. A perdöntő mégis Lendvai Ildikó akkori pártelnök 2010. februári, választás előtti szenvedélyes védőbeszéde. Képes volt azt mondani: az ország büszke lehet az elmúlt nyolc év teljesítményére. Ha az idő tájt oly kedves volt a füleiknek a nyolc elszúrt esztendő emlegetése, most se savanyogjanak, ha szóba kerül.
Pilhál György: Most, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke három nyugdíjpénztár ellen is feljelentést tett, az embernek óhatatlanul beugrik, mekkora jajveszékelés kísérte tavaly a privátkasszák államosítását. Bár azóta már több társulat zsiványsága is napvilágra került, eddig semmiféle mea culpa nem érkezett a prüszkölők részéről, hallgatnak, mint egy eltűnt szőlészeti és borászati szakdolgozat.
Az új Btk. tervezete, a járások ügye és a Jobbik által kezdeményezett vizsgálóbizottság voltak a Fidesz-KDNP frakcióülés főbb témái – tájékoztatott Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján.
A Büntető törvénykönyv kapcsán Lázár János elmondta, még van néhány nyitott kérdés, és további parlamenti és frakcióbeli vita várható. A politikus példaként a jogos védelem határait említette, mely esetében a szakmai közvélemény és adott esetben a társadalom álláspontja, értékítélete, véleménye nem feltétlenül esik egybe. Ezek még további egyeztetést igénylő kérdések – fűzte hozzá.
A politikus beszámolt arról is, hogy nagyjából lezárult a járások felállításával kapcsolatos egyeztetési folyamat és mechanizmus. Van néhány nyitott kérdés, ezt a kormánynak kell tisztáznia a jövő hét elejéig – tette hozzá.

Lázár János beszélt arról is, hogy május 29-ére frakcióülést hívott össze, amelyen a képviselőcsoportnak döntenie kell Orbán Viktor javaslatáról, aki Rogán Antalt javasolta a Fidesz-frakció élére.
Csúnya jelenet a Parlamentben: Durván begorombult Kövér László
A Jobbik szerint „roppant cinikus” a kormány és a kormánypártok hozzáállása az ellenzéki párt által kezdeményezett „oligarchabizottság” felállítása kapcsán. Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ez az ügy pontosan rávilágít a Fidesz „természetére és demokráciához való viszonyára”.
![]() |
| Fotó: MTI |
Emlékszem, amikor a 90-es években még az underground mozgalom berkein belül harcoltam az ostobaság ellen, s vívtam ki pillanatokon belül a szélsőséges, gyűlölködő és kirekesztő címke viselésének jogát, részt vettem egyszer egy performance-on.
Hogy a tájékozatlanok is képben legyenek, volt nekem egy amatőr sajtótermékem, mely az úgynevezett polgárpukkasztás nevében támadt neki minden kötelezően elfogadott álértéknek – ez volt a terminus, amellyel illették stílusteremtő kiadványomat –, s a lap egész addig volt a Magyar Narancsot olvasó, meg anarchista körökbe járkáló anarcho-femino-öko-zöld-független belvárosi majmok kedvence, amíg azokat is el nem kezdtem fricskázni, akiket szerintük nem lehet.
A tájékoztatón az újságírók mellett mintegy száz mezőgazdasági közfoglalkoztatott is megjelent, kezükben „El a kezekkel a munkától”, „Simonka munkát ad, ti mit adtok?” feliratú táblákkal hallgatták végig a képviselő beszédét.
A Bee Gees énekese 62 éves volt
Hatvankét éves korában elhunyt Robin Gibb, minden idők egyik legsikeresebb, családi alapon szerveződött popegyüttese, a Bee Gees énekes-dalszerzője.
Robin Gibb és ikertestvére, a ma már szintén halott Maurice 1949. december 22-én született. Az ikrek és bátyjuk, a három évvel idősebb Barry már hatévesen felléptek, manchesteri mozikban szórakoztatták a vetítések között a közönséget. A család 1958-ban a jobb élet reményében Ausztráliába költözött, ott bontakozott ki a testvérek zenei karrierje. A Brothers Gibb elnevezésű családi formációban (ennek rövidítése lett idővel a Bee Gees) Robin énekelt, Barry gitározott, Maurice basszusgitározott és billentyűs hangszereken játszott. Első kislemezük 1963-ban nem keltett különösebb feltűnést, de a tévés és rádiós fellépések révén viszonylagos népszerűségre tettek szert.
Ki a valódi célpont?
A balliberális oldal botrányt akart kavarni a hét végén, Horthy Miklós debreceni emléktáblájának újraavatásán. A múlt hét végén pedig Dániel Péter ügyvéd öntötte le vörös festékkel a kormányzó új szobrát Kerekiben. (Nem mellesleg szombaton leöntötték a korszak nagy írónője, Tormay Cécile emléktábláját is, Dániel erről lapunknak azt állította: nem ő tette.)
Sorozatosan érik a baloldalról indított támadások Horthy Miklós emlékét. Azt az államférfit igyekeznek megfosztani minden méltóságától, aki rendet tett a kommün utáni káoszban, aki helyreállította a magyarság nemzeti célkitűzéseit, s aki lelket lehelt a Trianonban halálra ítélt országba. Természetesen lehet, sőt szükséges is vitát folytatni Horthy hibáiról, melléfogásairól, tévedéseiről, netán vétkeiről. A balliberális oldal azonban támad, mert a hazánkat is sújtó válság, valamint a nagyhatalmi centrumok aktív nemzetellenessége olyan helyzetet teremtett, amilyenben a kommün és Trianon után találta magát az ország. A balliberális támadások látszólag Horthy Miklós személyének szólnak, valójában azonban a függetlenségre törekvő, rendet akaró polgári kormány jelenti a rohamok célpontját.

Balliberális torpedók Horthy hajójára 
Sűrűn dobálják a sarat a kormányzóra, de nem őt akarják valójában eltalálni. nyilván Brüsszel is érti már, ki a valódi célpont
Ide kattintva olvashatja a teljes cikket
A Fidesz megszállta az igazságszolgáltatást – harsogta a baloldali ellenzék pár hónappal ezelőtt az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének megválasztása után. – Veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét a kormány által az intézmények élére delegált „pártkomisszárok” – kürtölték világgá a szocialista politikusok.
Zálogba adott országként jellemezte Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a chicagói Szent István-templom épületében, helyi magyarok előtt tartott beszédében.
A kormányfő szerint 2010-ben, a kormányváltáskor Magyarország rosszabb gazdasági helyzetben volt, mint Görögország. „És persze mindenki szeretné, ha Magyarország szárnyalna, Európa leggyorsabban növekvő gazdasága meg a legsikeresebb gazdasági rendszer lenne, de nem szabad elfelejtenünk azt, hogy 2010-ben nem nulláról indultunk, hanem a görögöknél is rosszabb helyzetből kezdtük meg az ország talpra állítását” – fejtette ki Orbán Viktor, aki részt vesz a chicagói kétnapos NATO-csúcstalálkozón.
Magyarországra sajnos még ma is igaz – folytatta -, hogy egy zálogba adott ország, ugyanis „a megelőző évek során zaciba vágták Magyarországot: óriási hiteleket vettek fel, cserébe pedig elzálogosították Magyarországot”.
„Ez a hitel, ami könnyű és olcsó pénznek tűnt még ezelőtt 5-10 évvel, az időközben drága és nehéz pénzzé vált, és agyonnyom bennünket. Egy óriási adóssághegy alatt vagyunk” – mondta a kormányfő, megismételve egyúttal azt a célkitűzést, hogy belátható időn belül legalább 5,5 millió magyar embernek kell dolgoznia és adót fizetnie.
„Ha ezt nem tudjuk elérni, lehet akármilyen hókuszpókusz, könyvelés, pénzügyi trükközés, az ország nem fog megállni a lábán” – figyelmeztetett.
Nagyon tudnék káromkodni, csupa b és k betűvel kezdődő szót tudnék kiabálni – jelentette ki Bayer Zsolt újságíró az Echo Tv Korrektúra című műsorában arra reagálva, hogy a Magyartanárok Egyesülete szerint a NAT-ba olyanok kerültek bele, akiket az erdélyiségükön kívül csak az antiszemitizmusuk köt össze.
Farmerben, „katonazöld” ingben, ko
paszon ült a Közép-európai Egyetem (CEU) könyvtárában, amikor egy ismeretlen megkérdezte tőle, a náci párt tagja-e. Történt mindez az első Orbán-kormány idején, amikor a média már nácizta és fasisztázta a jobboldalt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Debreceni Egyetem történelem–földrajz szakos hallgatójából a jobboldalon kormányzati kommunikációért felelős államtitkár lett – villantja fel a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kovács Zoltán életének meghatározó időszakát. Az államtitkár szerint a CEU azért is tanulságos volt számára, mert belülről láttatta, hogyan épülhet fel egy olyan magyarázatrendszer, amely rendkívül sok kárt képes okozni. Erről államtitkárként bővebb tapasztalatot szerezhetett. Mint mondja, a jelenlegi Orbán-kormány minden megnyilvánulását torz prizmán keresztül láttatják, főként a külföldi sajtó, a hazai ellenzék aktív segítségével. Nem csoda, hisz Magyarországon a külföld számára elveszett az engedelmes posztkommunista status quo.
Orbán Viktor elvonná a pártok támogatását, az MSZP, a DK és az LMP ragaszkodik a jussához
Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz választmányi ülésén vetette fel, 2013–14-ben fel kellene függeszteni a pártok állami támogatását. A két kormánypárt megtárgyalja az elképzelést, a Jobbik egyelőre nem kommentálta, az MSZP, az LMP kritizálta a javaslatot, míg a Demokratikus Koalíció elutasította azt.
Gyurcsány Ferenc közölte: a miniszterelnöknek el kell döntenie, demokratikus közéletet szeretne átlátható, ellenőrizhető pártfinanszírozással, vagy az elmúlt huszonkét év legrosszabb hagyományainak egyikét, a fekete pártfinanszírozást akarja hivatalossá tenni. A DK elnöke szerint ez utóbbi a köztársaság maradékának megsemmisülésével járna.
Álláspont
„Közkincs a Fidesznek az antiszemitizmus?” – teszi fel a kérdést tegnap a Népszava annak kapcsán, hogy Balog Zoltán miniszter nemzeti kincsnek nevezte Nyirő Józsefet (és még Szabó Dezsőt és Wass Albertet is). A Népszava beljebb megelégedve idézi a Magyartanárok Egyesületének nyilatkozatát, amely szerint nevezett három írót erdélyi mivoltukon túl az antiszemitizmus köti össze. S hogy nem szabadna a Nemzeti alaptantervbe bekerülniük olyan alkotóknak, akikről ennyire nincs „közmegegyezés”.
Kristály Lehel tegnap ugyanitt remekül levezette, a román hatóságok miért és hogyan vegzálják minden alkalommal a csíksomlyói búcsúra tartó magyar zarándokokat. S Lehel szerint ennek része most a Nyirő újratemetése körüli hisztéria is. Mindez tény. Mondhatjuk, a románok teszik a dolgukat – bár kétségtelen, hogy az új, baloldali román kormányzat majd minden elődjénél aljasabb és alávalóbb. És gátlástalanabbul, szemérmetlenebbül támad legnagyobb kisebbségére. S mindenben remek partnerre akad Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester és az őhozzá hasonlók személyében.
Ám nem mehetünk el szó nélkül amellett, ami idehaza történik.
A szélsőjobboldali párt holnap tartja váratlanul előre hozott tisztújító kongresszusát. Bár a szavazás titkos, egy hangfelvétel szerint Szegedi Csanád alelnök lát lehetőséget a kívánatos eredmény elérésére.
Az nem derül ki, kikkel beszélget az interneten elérhető hangfelvételen Szegedi Csanád Jobbik-alelnök, az viszont igen, hogy beszélgetőtársai közül nem mindenki támogatja országos elnökségi tagságát. „Ha ti folyamatosan azt szeditek elő, hogy a Csanád ne legyen az országos elnökségben, akkor én azt mondom, hogy én meg bent akarok lenni az országos elnökségben és nyilván megteszem a szükséges lépéseket” – hallható a felvételen, ám a „szükséges lépések” mibenléte homályban marad. Szegedi erről csak annyit mond: „Te is tudod, hogy miről beszélek, én is tudom, miről beszélek.”
Gyurcsányt Medgyessy emelte a politika felhőrégióiba, aki azóta megértette, kígyót melengetett a keblén. A jótevő gátlástalan félreállítása mutatja Gyurcsány erkölcsi mentalitását.
Gyurcsány volt az egyik leghangosabb, aki követelte Schmitt Pál lemondását. Most kiderült a régi mondás igazsága: bagoly mondja verébnek. Mégis azt mondom: nincs igazuk azoknak, akik szerint Gyurcsánynak kell bizonyítania ártatlanságát. Már a római jogban szerepel a bűnösség bizonyításának kötelezettsége, vagyis az ártatlanságot nem kell bizonyítani! Az ártatlanság vélelme szent és sérthetetlen. Nos, a pécsi egyetemen mostanáig két bizottság is kutakodott, de, ahogy a mondás járja, vajúdtak a hegyek, és szültek egy egeret. A kérdések kérdése azonban maradt: Gyurcsánynak vajon miért nincs egyik dolgozatából sem saját példánya? De én itt most nem a konkrét üggyel, hanem a jelenséggel foglalkozom.
Prugberger Tamás
a Professzorok Batthyány Körének tagja
A szűkebb parlamenti és tágabb társadalmi ellenzék annak érdekében, hogy megszabaduljon az Orbán Viktor miniszterelnök politikáját a legnagyobb mértékben segítő közjogi méltóságtól, Schmitt Pál köztársasági elnöktől, doktori fokozata megszerzésének körülményeiben kutakodott. S talált is csemegét.
Tudta ugyanis ez az ellenzék, hogy a rendszerváltás előtt a közélet illusztris személyiségei diplomadolgozataikat, vagy tudományos fokozatra feljogosító értekezéseiket „idő hiányában” mással íratták meg. Az intézmény- és szervezetvezetők számára ezt beosztottaik tették meg. Ilyen alapon készült el több korábbi párt- és állami-, valamint KISZ-funkcionárius diplomadolgozata, kandidátusi értekezése is.