|
Vendég: Wittner Mária országgyűlési képviselő (Fidesz), Dózsa László színművész és Stefka István főszerkesztő (Magyar Hírlap). Téma: Magyarország nem kapta vissza a becsületét.
Műsorvezető: Vámos György
Kattintson a képre – ECHOTV videó
***
Kapcsolódó videó: Magyar Hírlap sajtóklub – videó
A Sajtóklub a sorok között olvasni tudó szerkesztők és szakújságírók baráti beszélgetéseit közhasznú formában hozza nyilvánosságra.
Valójában Gyurcsány Ferencről és az ő szeretett pártjáról szól az újabb műbotrány. Ferenc testvérből, a rendszeresen bérmálkozó pápai gyerekből ugyanis előbújt a vörös blogger: azt üzente, hogy megvédik Horn Gyulát…
Szerintem Wittner Mária bölcsebben tette volna, ha hallgat. Mondom ezt akkor is, ha őszinte tisztelője vagyok a képviselő asszonynak, és magától értetődően 1956 fáklyahordozójának tartom. A sikerületlen mondat eltussolása helyett próbáljunk kritikus szemlélettel tekinteni a köztünk élő nemzeti hősre még akkor is, ha jól tudjuk, a túloldalon egy igekötőt sem írnának le, mondjuk George Soros ellen.
Legyünk tehát csak önmagunk. És állapítsuk meg őszintén, hogy Wittner Mária mondandója finoman szólva tehát sikerületlen, érdesebben fogalmazva pedig kegyetlen volt. Politikailag pedig igencsak baklövésgyanús.
De most fordítsunk egyet a történeten, és képzeljük el egy pillanatra, hogy mi magunk vagyunk Wittner Mária. Nap nap után azokat a kommunista funkcikat – Lendvai Ildikót, Kiss Pétert, Vitányi Ivánt és a többit – látjuk a Parlament folyosóján, akik idősebb elvtársaikkal nagy egyetértésben tönkretették az életünket. Akik fennhangon éneklik az Internacionálét, vörös drapériák között korzóznak, gyűléseiken ölelgetik az ávós gyilkosokat és csökött agyú munkásőröket. Ha ezt elképzeljük, még cifrábbakat is mondanánk Horn Gyulára, akiről minden testi szenvedése ellenére azért rögzítsük e helyütt: amikor a nemzet a szabadságáért küzdött, ő szovjet zsoldban fegyvert fogunk ellenünk. Az én apám, Wittner Mária és talán ön ellen is, tisztelt olvasó.
“Akkor nem lesz majd szükség rám a parlamentben, ha az MSZMP utódpártja sem lesz ott”
Wittner Mária
Wittner Mária akkor hajlandó lemondani parlamenti mandátumáról, ha ezt előtte az MSZP összes képviselője megteszi. Így nyilatkozott lapunknak a Fidesz képviselője, ’56-os forradalmár annak kapcsán, hogy – Horn Gyuláról tett kijelentései miatt – tegnap lemondásra szólította fel őt országgyűlési mandátumáról Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. „Akkor nem lesz majd szükség rám a parlamentben, ha az MSZMP utódpártja sem lesz ott” – hallhattuk az egykor halálraítélt szabadságharcostól, aki hangsúlyozta: az ő bocsánatkéréséről azért nem lehet szó, mert még a hóhérok, illetve az országot a tönk szélére juttató politikusok sem kértek bocsánatot.
Tovább ehhez a bejegyzéshez »
Magyar Nemzet
Életem jelentős részében a magyar tavasznak három ünnepe volt. Március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét egymáshoz simítva forradalmi ifjúsági napoknak nevezték. Az „ifjúság” szó közbeiktatása azt jelentette, hogy az ünnepségek „rendszergazdája” a Kommunista Ifjúsági Szövetség volt, a KISZ KB munkatársai szervezték a színpompás eseményeket, sok színművésszel, gyermekekkel, zászló- és drapérialobogással, nagy ívű szónoklatokkal, Nemzeti dallal, alkalmasint internacionáléval.
MNO – GB
Lázár János szerint minél hamarabb nyilvánosságra kell hozni az 1945 utáni összes pártállami dokumentumot, így a Kádár-rendszer iratait is, mert mindenkinek joga van megismerni a múltat.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Hódmezővásárhely polgármestere kedden Budapesten sajtótájékoztatón beszélt erről abból az alkalomból, hogy a www.szigoruantitkos.hu internetes oldalon nyilvánosságra hozták a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (szt) állományáról szóló összeállítást.
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki történész, az InfoRádióban azt mondta: fontos, hogy a kommunizmus ma élő áldozatai megszólaljanak a róluk szóló emléknapon. Hozzátette, az egyéni mellett a közösségi megemlékezés is fontos. Kovács Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: az áldozatok nagyon nehezen szólalnak meg, ha azt látják, hogy mellettünk élnek azok, akik a bűnök elkövetésében részt vettek. ( InfoRádió )
Kiss Dániel
Az emberiség ellen elkövetett bűnök között nincs különbség. Időnként azonban mégis megpróbálják kisebbíteni a kommunizmus bűneit. Ilyenkor az az érzésem támad, hogy Magyarországon még mindig működik a kettős mérce. A kommunizmus egyik áldozatával, Kiss Dániellel – aki Bécsből érkezett felkérésemre –, beszélgettem a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából.
A kommunizmus áldozataira emlékeznek a közmédiumok: a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió kegyeleti műsorokkal hajt fejet az emléknapon.
„A félelem uralkodott minden érző emberben, még a családokban is hallgattak a forradalomról – emlékezik Wittner Mária. – Kötelességünk gyermekeinknek beszélni a történtekről, hogy soha ne ismétlődhessen meg a magyar Golgota.”
Az Országgyűlés 2000-ben február 25-ét a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja
1944 őszén Magyarország területe világháborús hadszíntérré vált, aminek végeredményeként 1945 április elejére az egész ország szovjet katonai megszállás alá került.
Az évtizedekig felszabadítónak tartott Vörös Hadsereg szörnyű pusztítást vitt végbe Magyarországon. A magyar lakosság eleinte hitetlenkedve fogadta a szovjet katonák kegyetlenkedéseiről szóló beszámolókat, de később százezrek tapasztalták meg, hogy valóban egy szörnyű korszak vette kezdetét.
A „dicsőséges” Vörös Hadsereg katonái vélhetően több mint kétszázezer asszonyt és lányt erőszakoltak meg csak Budapesten.
Az alábbi videón egy idős hölgy a tragikus élményeiről számol be.
Egy nappal a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt felfüggesztette a Biszku Béla elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság.
A döntés indoka, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult. Erre a büntetőeljárási törvény szerint akkor van mód, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia a bíróságnak, amelyet alkotmányellenesnek vél. A bíróság egymondatos közleményéből nem derül ki, hogy melyik a kifogásolt jogszabály.
Korábbi tudósítások, vélemények, cikkek, videók:
Nagy-Britannia rövid története a kelta őslakókkal kezdődik, akikkel Julius Caesar is nehezen boldogult. A kelták korán keresztény hitre tértek, Anglia viszont a Római Birodalom része lett, aztán jöttek a rablóhadjáratokat szervező vikingek, majd az angolok és szászok, de őket is leigázta 1066-ban a normann Hódító Vilmos. Az angol és a francia nyelv sajátos vegyülékéből jött létre a középkori angol, amelyet a mai angolok csak szótár segítségével értenek. A leggyűlöltebb ellenségek a békaevő franciák voltak, velük szemben folyt a legtöbb háború. Jöttek a Richárd és Henrik nevű királyok, akik között csak Shakespeare tudott kiigazodni, majd VIII. Henrik a katolikus egyház javainak elkobzása érdekében összekötötte a kellemest a hasznossal, ő lett az anglikán egyház feje, és megszabadult feleségeitől is. Leánya, Erzsébet királynő támogatta az állami kalózkodást, megindult a gyarmatosítás, a kereskedelem és a rabszolgák import-exportja. Cromwell létrehozta az angol köztársaságot, és követte az angol hagyományt a kelták tömeges kiirtásában, viszont megerősödött az angol parlament, amely Hollandiából hozatott új királyt és dinasztiát. A brit birodalom kidolgozta az európai egyensúly politikáját, vagyis sosem engedte, hogy nála erősebb hatalom jöjjön létre. Elsőnek az amerikai gyarmatok unták meg a magas adókat és a londoni korrupciót, a példát követték a többiek is, bár az angolok mindenütt hősiesen védték az utolsó töltényig magasrendű civilizációjukat, amelyért minden gyarmati nép örökre hálás nekik, Indiától a ma is az Egyesült Királysághoz tartozó, boldog Észak-Írországig. A franciákat aztán felváltotta a másik ősellenség, a világtengerekre is kijutott Németország, így létrejött a „szívélyes szerződés”, az entente cordiale, amely nagy nehezen megnyerte szövetségesének nemcsak a franciákat, hanem a testvéri Amerikát és Oroszországot, illetve a Szovjetuniót, s így két világháború nyerteseként sok hezitálás után belépett az Európai Unióba. Ma Anglia színes, liberális, multikulturális ország, amely Kipling szavával mostanra levette magáról „a fehér ember terhét”.
Miután a művelt Nyugat szinte egyöntetűen felzúdult a barbár magyarok ellen, időszerűnek látom, hogy szépen sorba vegyem és leírjam az Európai Unió vezető államainak rövid történetét, körülbelül azzal a jóindulattal, amellyel bennünket is kezelnek évszázadok óta. Kezdjük hát Franciaországgal! „A frank törzseket Róma leigázta, a frankok feladták saját nyelvük használatát, viszont latinul sem tudtak megtanulni, ebből jött létre a francia nyelv. A franciák történetük során szívesen irtották, sőt a középkorban, éhínségek idején gyakran meg is ették egymást. Az újkorban általában a törökkel kötöttek szövetséget a keresztény Európa többi államával szemben, a francia forradalomban először saját nemességüket, majd egymást gyilkolták, míg Napóleon idején a gyilkosságsorozat egész Európára is kiterjedt. Gyarmataikat is nagy kegyetlenségek árán szerezték meg és tartották fenn, majd még nagyobb öldöklés árán mondtak nekik búcsút. A két világháborúban csak amerikai és angol segítséggel szerezhették vissza országukat, bár a hitleri megszállást az utóbb keletkezett ellenállási mítoszok ellenére viszonylag jól fogadták, mégis részt vettek az Osztrák–Magyar Monarchia kíméletlen feldarabolásában. Középhatalommá válásukat nehezen ismerték be, de helyzetüket sem Amerika-, sem szovjetbarátságuk nem javította, az Európai Unióban pedig szerepük Németországgal szemben egyre jelentéktelenebb. Az országot állandó sztrájkok bénítják meg, a gyarmatokról beáramlott, gyorsan szaporodó, szakképzetlen muszlim betelepülők pedig a francia városok rémálmát testesítik meg, ráadásul egyre több francia cégről derül ki külföldön is, hogy korrupt és megbízhatatlan. A francia dicsőségnek és demokráciának vége, Európának össze kell fognia, hogy megmentse.” Szeretném látni ezt a kis cikket egy francia lapban, és szeretném látni a büszke francia olvasó arcát.
Ugyanaz a bűz 2.
Még az Antall-kormány idején, a nagy chartamozgalmak indulásakor (hja, kérem, akkoriban még Antallék voltak a nácik…) Eörsi Mátyás szabad demokrata országgyűlési képviselő (keresztnevét szerető szülei Rákosi iránti tiszteletük jeléül választották) imigyen nyilatkozott a német rádiónak: „Rákosi legnagyobb bűne az volt, hogy nem irtotta ki ezeket a fasisztákat”. A kiirtandó fasiszták alatt pedig a kormánypártiakat értette, továbbá azokat, akik ki merészelték fütyülni Göncz Árpádot. (Apropó! Göncz Árpád! Micsoda felkavaró pillanat volt, amikor az 1998-as kampányban egyszer csak feltűnt Árpi bácsi az SZDSZ kampányfilmjében Kunczéval, Magyar Bálinttal, kezükben egy-egy szál sárga rózsa… Aztán valakinek ott is leesett a tantusz, hogy ez nagyon ciki, és többet nem vetítették a filmecskét. No de ezt csak azért mesélem, mert mint tudjuk, Göncz Árpád volt az utolsó független köztársasági elnök…)
Támad a sötétség
Bayer Zsolttal szemben tették meg az első feljelentést a médiahatóságnál. Kalmár Szilárdot, a Zöld Baloldal elnökét kollégánk keddi, Ugyanaz a bűz című írása háborította fel, amelyben a szerző a vörösterror vezéreinek nyugati rágalomhadjárata és a mai hisztériakeltés között vont párhuzamot. „Ha a médiatörvény célja valóban az, hogy az uszító és sértő hangokat visszafogja, feltételezhető, hogy Bayer lesz az egyik első újságíró, akit a médiahatóság elmarasztal” – mondta a szélsőbaloldali szervezet vezetője a Népszabadságnak. Mégsem kollégánk lesz azonban az első „áldozat”, hiszen a bejelentő – csakúgy, mint a bírálók nagy többsége – nincs tisztában a médiatörvény tartalmával. A jogszabályban világosan szerepel, hogy az írott és internetes sajtót érintő szankciók csak a július 1-je után megjelent publikációkra alkalmazhatók. Bayer Zsolt mai válaszában az első médiaháború csatáit idézi, amikor Eörsi Mátyás a jobboldalról szólva azon sopánkodott, hogy Rákosi nem irtotta ki ezeket a „fasisztákat”.
Kapcsolódó cikkünk:
Ugyanaz a bűz 2.
Antiszemitizmus és anti-antiszemitizmus = a kizárólagossághoz való jog tudata!
Biztosan állandó, és feloldhatatlannak tűnő társadalmi beidegződésnek számít Magyarországon, egyfelől, hogy a magyar zsidók soha nem bocsátják meg a többi magyarnak, a magyar nemzetnek, a magyar társadalomnak, a magyar államnak, Magyarországnak, hogy nem tudták megvédeni őket a vészkorszakban. Másfelől, a nem baloldali magyarok sem bocsátják meg soha a baloldali magyaroknak, hogy a kommunista és a szocialista diktatúrák alatt szabadon pusztították, fosztogatták, fensőbbségük tudatában minősítették őket egészen 1989-ig.
1940 tavaszán a Szovjetunió nyugati területein, Katynban és másutt legkevesebb mintegy 22 ezer lengyel foglyot gyilkoltak le.
A katyni (katinyi) tömeggyilkosságot Sztálin és más szovjet vezetők egyenes utasítására követték el – állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet az orosz parlament alsóháza, az állami duma ,,A katyni tragédiáról és áldozatairól” címmel fogadott el első olvasatban, szokatlanul heves vita után, a kommunisták ellenszavazatával.
German troops discovered the mass grave in Katyn forest in 1943
Moszkva reméli, hogy a gesztussal új korszak kezdődhet a lengyel–orosz kapcsolatokban
Forgószélben
Körmendy Zsuzsanna
Az a fiatal nő az ablakban. Áll, lengeti a magyar zászlót. Vajon mi lett vele? A filmfelvétel kockái alapján megkeresték és letartóztatták? Akiket ugyanis a forradalom idején lencsevégre kaptak, azokat egytől egyig levadászták. Letartóztatás, börtön lett a részük, s ha még a fegyveres részvételt is rájuk bizonyították, bitófára kerültek.
Az elmúlt húsz év politikája a maga nagy elfoglaltsága mellett elhanyagolta a közelmúlt történetét. Vezérszólama a pénzügyi rendcsinálás volt. Aztán jött a fiatal generáció, s hozott egy meghökkentő filmet Biszku Béláról, aki a figyelmes kamerázást komikus örömmel vette tudomásul.
Kiderült, hogy az új rendszerben nevelkedett nemzedéket jobban érdeklik a félmúlt meghökkentő és zavarba ejtő képei, mintsem az a rengeteg jól megírt tanulmány, amelyet a magunk mögött hagyott korról írtak a szép stílus meg a pénzügyi egyensúly szerelmesei. Hogy történelmi léptékkel mérve nem is olyan rég volt, amikor Magyarország kommunista rendőrállam volt, s hogy állampolgárainak legyilkolása a lehető legkisebb veszély mellett ugyanúgy folyhatott, miként azt ma a képernyőn láthatjuk az Afrikából vagy az arab világból érkező tudósításokban.
A Biszku-féle ’56-os népi demokratikus igazságszolgáltatás
Egy olyan országban működött illegitim kormány 1956-ban és később egy ideig, a megtorlások idején, és hozott az emberi jogokat súlyosan megsértő, népellenes halálos ítéleteket, amely ország aláírta a genfi egyezményt is – mondta a lapunknak adott interjúban Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája. Az emberiesség elleni bűnöket elkövetőket ezért kell felelősségre vonni. A tetteikért. Ezek a cselekmények ugyanis a hatályos nemzetközi jog szerint hivatalból is üldözendők.
Image via Wikipedia
A befolyásos szocialista politikusok nagy része úgy gondolja, Gyurcsány Ferenc és köre volt a kiszivárogtató
Magyar Nemzet
Pontosan négy esztendeje annak, hogy a közrádió elsőként sugározta Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő balatonőszödi beszéd néven elhíresült, trágárságokkal tűzdelt kinyilatkoztatását, amelyet hónapokkal azelőtt a tóparti kormányüdülőben adott elő az MSZP-frakció tagjainak.
A 2006. szeptember 17-től napokon át kormányellenes tüntetéseket generáló, több médiumnak, valamint jó néhány dél-amerikai külképviseletünknek is eljuttatott beszédben a volt miniszterelnök egyebek mellett azt is beismerte, hogy az elmúlt másfél évben nem kormányoztak, és végighazudták az időszakot. A kiszivárogtatás körülményeinek feltárására Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter vizsgálatot rendelt el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH), amelyet hivatalosan az objektum védelmével indokoltak. Az eljárás három évig tartott, azonban az eredményéről készült jelentés azóta sem került nyilvánosságra – írja a pénteki Magyar Nemzet, melyben bővebben is olvashat a témáról.
Gyurcsány villog, hogy ne felejtsék el
Közösségépítésbe kezdett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor egyelőre kétséges, hogy vezető szerepre törne. Annyi bizonyos: nem akar eltűnni a politikai életből, ezért időről időre felbukkan.
Gyurcsány mocorog
Az új ideológiai keret, amit kínál, inkább az elitnek szól, az „egyszerű” embereket nem képes megszólítani. A múlt még nem szépült meg, Gyurcsány egyelőre kivár.
Bővebben a Magyar Nemzet Online-on>>
Samuel Huntington rémálma nem szeptember 11-én vált valósággá, a világ mégis ekkor hitte el.
2011. szeptember 11. - New York
Két civilizáció összecsapását ugyanis élőben közvetítették a világ vezető csatornái: a képernyőn egy eltérített repülőgép szállt bele az égő World Trade Centerbe (WTC), New York egyik emblematikus toronyházába. A 2986 halálos áldozattal járó támadást követően az Egyesült Államok háborút indított a Közel-Keleten, de az új világ területén is folytatódik a harc.
Bemutatták Grönland történelmének egyik legsötétebb epizódjáról, egy ötvenes évekbeli társadalmi kísérletről szóló filmet Nuukban a hétvégén. A Louise Friedberg által írt és rendezett dráma azt a kutatói programot dolgozza fel, amelynek keretében az ötvenes évek elején összesen 22, hat és nyolc év közötti hátrányos helyzetű grönlandi gyereket (9 lányt és 13 fiút) vettek el szüleiktől, és vittek Dániába, hogy “modern dánokká” neveljék őket. A program rendesen megbukott: a saját kultúrájukból, anyanyelvüktől teljesen elszakított gyerekek nagy részénél súlyos pszichés problémák alakultak ki.
Filmen a kegyetlen társadalmi kísérlet
Grönland történelmének legtragikusabb eseménye
A 190 éves zsidó imaház (Óbuda, Lajos utca) a részleges felújítást követően a tervek szerint 2010 szeptemberének elején újra megnyílik, ötven év után visszanyerve eredeti funkcióját. A jelenlegi formájában 1821-ben átadott épület, amelyben az elmúlt évtizedekben a Magyar Televízió egyik stúdiója működött, Budapest legrégebbi zsinagógája.
Az óbudai zsinagóga épülete Budapest III. kerületében, a Lajos utcában (Fotó: Bokodi György)
Az egykori Herzog-gyűjtemény negyven darabjáért most Washingtonban indítottak pert
Magyar Nemzet
Újabb fejezet kezdődik – most az Amerikai Egyesült Államokban – abban a nagy sajtótámogatás mellett 1996 óta folyó jogvitában, amelyben a valaha a Herzog-gyűjteménybe tartozó, ma magyarországi közgyűjteményekben lévő darabok tulajdonjogának tisztázása a tét. Most éppen negyven értékes műtárgyat akarnak visszaperelni az örökösök a magyar államtól egy washingtoni bíróságon. Az újabb peres eljárás értéke meghaladja a százmillió dollárt, azaz a 21,6 milliárd forintot. Csakhogy a visszakövetelt festmények egy része jogerős bírói ítélettel, vagyonelkobzást követően került állami tulajdonba, de van köztük olyan is, ami elbirtoklással lett az államé.
Simor András jegybankelnök kapta augusztus 13-án a Sánta Kutya-díjat, míg az életműdíjat Biszku Bélának ítélte a Czakó Gábor vezette Magyar Cenzúra Napjának Ünnepélyét Szervező Bizottság.
Életműdíjas lett Biszku Béla (+ video)
• Súlyosabb lehetne a vád Biszku ellen
• Sosem lesz vége? Biszku ordít és keresztet vet
***
***
***
Törvénybe ütközhet a volt belügyminiszter ’56-os megtorlásról szóló nyilatkozata
Magyar Nemzet
Elrendelte a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Biszku Béla volt belügyminiszter Duna Televíziónak adott nyilatkozata miatt.
A videóért katt a fotóra vagy a linkre
[http://80.249.172.28/video/2010_32/10010023395315.wmv]
*
Ami a Biszku-filmből kimaradt – Interjú Novák Tamással, a film rendezőjével
Schmitt Pál a nemzet egysége mellett
“Egyensúly, mint mondottam és nem ellensúly az a szerep, amit be kívánok tölteni” – fogalmazott Magyarország új államfője
Schmitt: Legyünk büszkék magyarságunkra!
Korszakváltás, stílusváltás. Az elnöki pár a Sándor-palotába érkezik
Az egyensúly és nem az ellensúly szerepét akarja betölteni a pártok, a társadalom és a nemzet különböző csoportjai között Schmitt Pál tegnap beiktatott köztársasági elnök, aki beszédében alapvető céljai között az egyetértés megteremtését, a győzni képes, büszke nemzet létrehozását említette, hozzátéve, feladatának tekinti a tizenötmilliós magyar nemzet egységének szolgálatát. Azt mondta, megnyugtató alapot ad számára, hogy felkérése húszéves demokráciánkban nem tapasztalt felhatalmazásból született. „Ez olyan adottság, amellyel kötelességem élni” – jelentette ki Schmitt. Az államfő részt kíván venni az alkotmányozás folyamatában, s javasolni fogja, hogy az új alaptörvény preambuluma tartalmazza a kereszténységre és a Szent Koronára történő utalást. A beiktatási ceremónia – amelyen az MSZP és az LMP képviselői mellett Sólyom László sem vett részt – után Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, az új elnököt a hazaszeretet, mások tisztelete, egyenes beszéd, józan ész és csapatszellem jellemzi.
A Himnusz dallamaival kezdődött Schmitt Pál köztársasági elnöki hivatalba lépési ünnepsége; a ceremónia helyszíne – a viharos időjárásra való tekintettel – a Szent György térről átkerült a Sándor-palota belső udvarába.
A körülbelül 200 meghívott vendég, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, Mádl Ferenc és Boross Péter volt köztársasági elnök, Kövér László házelnök a Sándor-palota belső udvarában kísérhette figyelemmel az eseményt.
A beiktatási ünnepségre meghívást kaptak a miniszterek, az államtitkárok, a diplomáciai testület tagjai, a történelmi egyházak képviselői, a határon túli magyar szervezetek vezetői, valamint az összes volt köztársasági elnök.
Sólyom László volt köztársasági elnök nem ment el az eseményre, mert úgy vélte, hogy a hivatal tegnapi átadásával az ő szerepe véget ért. Az MSZP és az LMP képviselői sem voltak jelen az ünnepségen, mert közlésük szerint későn kaptak rá meghívást.
“Megbízatásom előtt a közakarat alaptörvény is alkotni képes többséget delegált az országgyűlésbe. Köztársasági elnökként a jelenlegi és a majd megszülető Alkotmány alapján kell az egyensúly szerepét betöltenem a parlamenti pártok, a magyar társadalom, a nemzet különböző csoportjai között.
Egyensúly, mint mondottam és nem ellensúly az a szerep, amit be kívánok tölteni. Elnökként sokat tehetek azért, hogy az emberek és az állam közt egyre élőbbé váljon a kapcsolat. Biztosíthatom Önöket, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy a lehető legszélesebb körű nemzeti egyetértésen nyugvó, a nép akaratát tükröző törvényeink és alaptörvényünk legyen.” – fogalmazott a többi között az új köztársasági elnök mintegy negyed órás beszédében.
(Fotó: Burger Zsolt)
 | szél on Ujhelyi védte meg a szálasizó … |
| szél on “Az ocsmány előadás mind… |
| szél on MÉGSEM BÜNTETIK MAGYARORS… |
 | BuimoumScoump on Mélységes felháborodást okozot… |
| Karlene Mcgaugh on Ingyenes apróhirdetés |
| Ken Belonio on Vendégkönyv |
| mb online on Vendégkönyv |
| andy on Tükör |
| Myrna Castano on Vendégkönyv |
| Erin Kestner on Tükör |
| Lecia Shopen on Képek |
| Librada Notah on Képek |
| Arnoldo Sherrock on Kapcsolat |
| escorte bacau on Képek |
| Evangelina Montesi on Kanada |
