FELJELENTI A JOBBIK BISZKU BÉLÁT

 

Az Országgyűlés tavaly december 30-án minősítette elévülhetetlennek az emberiesség elleni bűncselekményeket

A párt kedden feljelenti a legfőbb ügyésznél Biszku Béla, korábbi belügyminisztert a kommunizmus idején elkövetett bűnökért.

 

Szilágyi György országgyűlési képviselő ismertette: 2011 végén az emberiség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről és a kommunista diktatúrában elkövetett bűnök üldözéséről szóló törvény elfogadásával megnyílt az út többek között Biszku Béla elszámoltatása előtt.

A népköztársaság hóhérai

A Biszku Béláról készült dokumentumfilmmel ismertté vált Novák Tamás-Skrabski Fruzsina szerzőpáros ezúttal a Heti Válasz webtévéjén jelentkezik. Sorozatuk első részében az 1956-os megtorlásban kulcsszerepet játszó vérbírókat próbálták meg felkutatni – akik közül legalább ketten ma is élnek. Íme, a történelmi háttér.

A vérbírókról szóló videó megtekintéséhez kattintson a képre!

Heller szerint a volt férje hamisította a neki tulajdonított levél egy részét

Heller Ágnes szerint az első férje, Hermann István hamisította a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelent, neki tulajdonított levél egy részét. A filozófusnő elismerte azonban, hogy valóban küldött egy levelet a kommunista párt központi bizottságának, de az sokkal rövidebb volt, és abban nem tett kijelentéseket az 1956-os forradalommal kapcsolatban. Heller Ágnes az MTI-nek a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelentekre reagálva elmondta: első férje, Hermann István hatására fogal

mazta meg a levelet, amely pusztán két és fél bekezdésnyi volt, s ebben – más mellett – valóban leírta, hogy hajlandó önkritikát gyakorolni, de nem tett olyan kijelentéseket, amelyek a csütörtökön megjelent levél elején olvashatóak.

Nem tudni, Heller végül miként bizonyította be hűségét, miután ebben a levélben név szerint feljelentette társait, és megtagadta a forradalmat (Fotó: Horváth Péter Gyula)

„A férjem hamisított”

Heller Ágnes magyarázkodik, a szakértő szerint eredeti a botrányos irat

Heller helyeselte a véres megtorlást

A filozófus barátait és mentorát, Lukács Györgyöt is elárulta 1959-ben az MSZMP-nek írt levélben

Ágnes asszony

Álláspont

Kiút – Az ECHOTV műsora

Vendég: Wittner Mária országgyűlési képviselő (Fidesz), Dózsa László színművész és Stefka István főszerkesztő (Magyar Hírlap). Téma: Magyarország nem kapta vissza a becsületét.

Műsorvezető: Vámos György

Kattintson a képre – ECHOTV videó

***

Kapcsolódó videó:  Magyar Hírlap sajtóklub – videó

A Sajtóklub a sorok között olvasni tudó szerkesztők és szakújságírók baráti beszélgetéseit közhasznú formában hozza nyilvánosságra.

---

A Wittner-ügy

Valójában Gyurcsány Ferencről és az ő szeretett pártjáról szól az újabb műbotrány. Ferenc testvérből, a rendszeresen bérmálkozó pápai gyerekből ugyanis előbújt a vörös blogger: azt üzente, hogy megvédik Horn Gyulát…

 

Szerintem Wittner Mária bölcsebben tette volna, ha hallgat. Mondom ezt akkor is, ha őszinte tisztelője vagyok a képviselő asszonynak, és magától értetődően 1956 fáklyahordozójának tartom. A sikerületlen mondat eltussolása helyett próbáljunk kritikus szemlélettel tekinteni a köztünk élő nemzeti hősre még akkor is, ha jól tudjuk, a túloldalon egy igekötőt sem írnának le, mondjuk George Soros ellen.

Legyünk tehát csak önmagunk. És állapítsuk meg őszintén, hogy Wittner Mária mondandója finoman szólva tehát sikerületlen, érdesebben fogalmazva pedig kegyetlen volt. Politikailag pedig igencsak baklövésgyanús.

De most fordítsunk egyet a történeten, és képzeljük el egy pillanatra, hogy mi magunk vagyunk Wittner Mária. Nap nap után azokat a kommunista funkcikat – Lendvai Ildikót, Kiss Pétert, Vitányi Ivánt és a többit – látjuk a Parlament folyosóján, akik idősebb elvtársaikkal nagy egyetértésben tönkretették az életünket. Akik fennhangon éneklik az Internacionálét, vörös drapériák között korzóznak, gyűléseiken ölelgetik az ávós gyilkosokat és csökött agyú munkásőröket. Ha ezt elképzeljük, még cifrábbakat is mondanánk Horn Gyulára, akiről minden testi szenvedése ellenére azért rögzítsük e helyütt: amikor a nemzet a szabadságáért küzdött, ő szovjet zsoldban fegyvert fogunk ellenünk. Az én apám, Wittner Mária és talán ön ellen is, tisztelt olvasó.

Nem áll fel Wittner Mária a székéből

“Akkor nem lesz majd szükség rám a parlamentben, ha az MSZMP utódpártja sem lesz ott”

Wittner Mária

Wittner Mária akkor hajlandó lemondani parlamenti mandátumáról, ha ezt előtte az MSZP összes képviselője megteszi. Így nyilatkozott lapunknak a Fidesz képviselője, ’56-os forradalmár annak kapcsán, hogy – Horn Gyuláról tett kijelentései miatt – tegnap lemondásra szólította fel őt országgyűlési mandátumáról Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. „Akkor nem lesz majd szükség rám a parlamentben, ha az MSZMP utódpártja sem lesz ott” – hallhattuk az egykor halálraítélt szabadságharcostól, aki hangsúlyozta: az ő bocsánatkéréséről azért nem lehet szó, mert még a hóhérok, illetve az országot a tönk szélére juttató politikusok sem kértek bocsánatot.

Legyenek végre beazonosíthatók a diktatúra ügynökei

MNO – GB
Lázár János szerint minél hamarabb nyilvánosságra kell hozni az 1945 utáni összes pártállami dokumentumot, így a Kádár-rendszer iratait is, mert mindenkinek joga van megismerni a múltat.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Hódmezővásárhely polgármestere kedden Budapesten sajtótájékoztatón beszélt erről abból az alkalomból, hogy a www.szigoruantitkos.hu internetes oldalon nyilvánosságra hozták a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (szt) állományáról szóló összeállítást.

“Na, maga se fog többé zongorázni!” Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Kiss Dániel

 

Az emberiség ellen elkövetett bűnök között nincs különbség. Időnként azonban mégis megpróbálják kisebbíteni a kommunizmus bűneit. Ilyenkor az az érzésem támad, hogy Magyarországon még mindig működik a kettős mérce. A kommunizmus egyik áldozatával, Kiss Dániellel – aki Bécsből érkezett felkérésemre –, beszélgettem a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából.

Lélekölő évtizedek – Sírjaik hol domborulnak?

A kommunizmus áldozataira emlékeznek a közmédiumok: a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió kegyeleti műsorokkal hajt fejet az emléknapon.

„A félelem uralkodott minden érző emberben, még a családokban is hallgattak a forradalomról – emlékezik Wittner Mária. – Kötelességünk gyermekeinknek beszélni a történtekről, hogy soha ne ismétlődhessen meg a magyar Golgota.”

Az Országgyűlés 2000-ben február 25-ét a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Egy rémtett a százmillióból

A kommunizmus áldozatainak emléknapja

A Magyar Királyság trianoni békeszerződéssel megcsonkított határait a szovjet Vörös Hadsereg alakulatai 1944. szeptember 23-án Battonyánál érték el.

1944 őszén Magyarország területe világháborús hadszíntérré vált, aminek végeredményeként 1945 április elejére az egész ország szovjet katonai megszállás alá került.

Az évtizedekig felszabadítónak tartott Vörös Hadsereg szörnyű pusztítást vitt végbe Magyarországon. A magyar lakosság eleinte hitetlenkedve fogadta a szovjet katonák kegyetlenkedéseiről szóló beszámolókat, de később százezrek tapasztalták meg, hogy valóban egy szörnyű korszak vette kezdetét.

A „dicsőséges” Vörös Hadsereg katonái vélhetően több mint kétszázezer asszonyt és lányt erőszakoltak meg csak Budapesten.

Az alábbi videón egy idős hölgy a tragikus élményeiről számol be.

Az Ab soron kívül vizsgálja a Biszku-ügy bírájától érkező indítványt

Az Alkotmánybíróság soron kívül vizsgálja a Biszku Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt indult büntetőper bírájától érkező indítványt. Az egykori kommunista vezető elleni büntetőpert az eljáró bíró függesztette fel arra időre, amíg indítványát az Ab elbírálja. Az Ab honlapján olvasható, hogy a testület – egy 1997-es állásfoglalása szerint – a bírói kezdeményezéseknek elsőbbséget biztosít. Az MTI érdeklődésére az Ab-n pénteken nem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy meddig tart majd a konkrét indítvány elbírálása.

Felfüggesztette a Biszku Béla elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság

Felfüggesztette a Biszku Béla elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság

Egy nappal a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt felfüggesztette a Biszku Béla elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság.

 

A döntés indoka, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult. Erre a büntetőeljárási törvény szerint akkor van mód, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia a bíróságnak, amelyet alkotmányellenesnek vél. A bíróság egymondatos közleményéből nem derül ki, hogy melyik a kifogásolt jogszabály.

Korábbi tudósítások, vélemények, cikkek, videók:

VÁDEMELÉS BISZKU BÉLA ELLEN

Vádat emelt Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen az ügyészség.

Biszku Béla

A Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség vádiratot nyújtott be B. Béla ellen a „nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűntette miatt – tájékoztatta Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t. Hozzátette: a vádirat lényege szerint B. Béla egy 2010. augusztus 4-én közzétett televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tűntette fel – közölte a szóvivő. Az eljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság folytatja.

DVD-n a Biszku-film: hol tört meg a gerinc?

 

Biszku

 

Tompos Ádám: Megjelent a Biszku Bélával készült interjúkra épülő Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm DVD-változata. A nagy visszhangot kiváltó film mellett háromórányi kimaradt jelenetet kapunk, amelyben láthatjuk a megtorló belügyért kiabálni, veszekedni és halkan motyogni.

• Sosem lesz vége? Biszku ordít és keresztet vet

Az írás megmaradt

Ludwig Emil: Több mint húsz év telt el a régi rendszer bukása óta, de még mindig legfeljebb pár százra tehető azoknak a honfitársainknak a száma, akikről az ország népe is megtudhatta, mivel töltötte a szabad idejét az előző rendszerben. Volt egy-két nagyobb durranás, irodalmi értékű coming out és kínos leleplezés, csöndes visszavonulás a közéletből, de a hivatalosan ötvenezer körülire taksált, mások magánéletéből anyagi és politikai hasznot húzó köpőlégy munkásságának dokumentumait eddig csak az arra felhatalmazottak ismerhették meg. A teljes iratanyagot 60, azaz hatvan évre titkosították, ha ez tovább így maradna, képzeljünk el egy időutazást 2040-be, amikor az irattár előtt 110 éves öregurak izgatottan várják a nyitást, hogy végre megtudhassák, kinek köszönhették a becsukásukat 1960-ban.

A felelősség felelőssége

Korábbi írásomban elemeztem a titkosítás titkosítását (MH, 2010. december 10.), és most hozzáteszem: az elmúlt húsz évért felelősséget kell vállalniuk mindazoknak, akik hagyták mindezt így megtörténni. Kilé­tük a felelősség szempontjából teljesen lényegtelen, mint ahogy az is, hogy a parlamenti patkó mely részén foglalnak helyet, hiszen a parlamentbe 1990 óta bejutott pártok mindegyike – kisebb vagy nagyobb arányban, de – egyértelműen felelős a félresikeredett rendszerváltásért. Azonban azok, akik megálmodták, kivitelezték, sőt levezényelték az (ál)rendszerváltást, még nagyobb felelősséggel tartoznak mindazért, ami félresikeredett.

A feljelentő a Legfőbb Ügyészséghez fordult a Biszku-ügyben

 

MNO – BL
Gellért Ádám panasszal élt kedden a Legfőbb Ügyészségnél a Fővárosi Főügyészség feljelentést elutasító határozata ellen Biszku Béla ügyében.

• Biszku-ügy: mégis nyomozni kellene
• Az elévülés segített: nem indul eljárás Biszku Béla ellen
• Biszkut meggyanúsították

Biszku-ügy: mégis nyomozni kellene

Magyar Nemzet

Biszku Béla a róla készített dokumentumfilmben 2010

Az ügyészségnek el kell rendelnie a nyomozást a Biszku-ügyben – mondta Gellér Balázs József tanszékvezető egyetemi docens, ügyvéd. A nemzetközi büntetőjog szakértője szerint a hatóság feljelentést elutasító határozata nem állja ki a nemzetközi jog próbáját. Nem tisztázták annak ténybeli és jogi feltételeit, hogy a volt belügyminiszter felelőssé tehető-e az 1956-os forradalmat követő megtorlásokért. A feljelentő várhatóan holnap nyújtja be a panaszát a másodfokú vádhatósághoz.

Biszkuság

Lehet, hogy csak álmodom?

Lehet, hogy 1956-ban mégis ellenforradalom volt? És így aki a megtorlást belügyminiszterként irányította – persze legfelsőbb utasításra –, nem követett el semmit. Hiába, a nemzetközi szokásjog alapján nem lehet felelősségre vonni Biszku Bélát. A Fővárosi Főügyészség is elévülés okán utasította el a feljelenést. De miért is kellene felelősségre vonni, hiszen sohasem vonták felelősségre azokat, akik kiszolgálták a kommunista rendszert. Ágyban, párnák közt halt meg nagy részük a paktumos rendszerváltás után. Néhányan még élnek a népnyúzók közül, és élnek még azok közül is, akik eldönthették, hogy utazhatunk-e külföldre, vagy akik ávósokból vedlettek ügyvédekké, egyszóval mindazok, akik húsz éve csoportosan elszabotálták az igazságtételt.

****

Panaszt tesznek Biszku ügyében

Magyar Nemzet
A világhálón nyilvánosságra került tegnap az a határozat, amelyet a Fővárosi Főügyészség október 29-én hozott és hétfőn kézbesített Biszku Béla ügyében. A vádhatóság azért utasította el az eljárást kezdeményező magánszemély, Gellért Ádám beadványát, mert szerinte az MSZMP egykori politikusa nem követte el az emberiség elleni soha el nem évülő bűncselekményt, a gyilkosság vádja pedig már elévült. Gellért panasszal él a döntés ellen.

***

Menedék

 

Keserűséget és tehetetlenséget érez az ember, amikor csak taknyos gyerekeknek vagy egyszerűen huligánoknak nevezik az 1956-os forradalom részvevőit. Márpedig elég gyakran megesett ez még a rendszerváltás után is. A kádári megtorlás sátáni filozófiája öltött testet ezekben a szavakban. Mert nem csak bosszút és halottakat akart az a rendszer, de közönséges bűnözőként kezelte, sok esetben köztörvényes bűnökkel vádolta a forradalom harcosait. Mert a politikai vád akár titkos szimpátiát is ébreszthetett a társadalomban, a közönséges bűntett viszont csakis megvetésre számíthatott. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyarok döntő többsége a háború előtti polgári társadalomból örökölte morális mércerendszerét, eszerint élt, érzett és gondolkodott.

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország …

Forgószélben

Körmendy Zsuzsanna
Az a fiatal nő az ablakban. Áll, lengeti a magyar zászlót. Vajon mi lett vele? A filmfelvétel kockái alapján megkeresték és letartóztatták? Akiket ugyanis a forradalom idején lencsevégre kaptak, azokat egytől egyig levadászták. Letartóztatás, börtön lett a részük, s ha még a fegyveres részvételt is rájuk bizonyították, bitófára kerültek.

Fábry Sándor a politikáról

Fábry Sándor a politikáról

A bűn és büntetlenség egy mozzanata hátborzongató volt: amikor Biszku bemegy a templomba és keresztet vet.

Megdöbbentő kép Kádárról: Nagy Imre újratemetése után már készült

“Anno a hatalom pénzén csináltunk filmet a hatalom ellen”

Vitézy László

Akkor lesz normális nemzettudat, ha a “politikailag korrekt” szólamok nem béklyózzák meg a közbeszédet – mondja Vitézy László. A filmrendező Biszku Bélával és társaival 1991-ben felvett interjúit most tűzte műsorra a Magyar Televízió.

Végzetes hiba

Az elmúlt húsz év politikája a maga nagy elfoglaltsága mellett elhanyagolta a közelmúlt történetét. Vezérszólama a pénzügyi rendcsinálás volt. Aztán jött a fiatal generáció, s hozott egy meghökkentő filmet Biszku Béláról, aki a figyelmes kamerázást komikus örömmel vette tudomásul.

Kiderült, hogy az új rendszerben nevelkedett nemzedéket jobban érdeklik a félmúlt meghökkentő és zavarba ejtő képei, mintsem az a rengeteg jól megírt tanulmány, amelyet a magunk mögött hagyott korról írtak a szép stílus meg a pénzügyi egyensúly szerelmesei. Hogy történelmi léptékkel mérve nem is olyan rég volt, amikor Magyarország kommunista rendőrállam volt, s hogy állampolgárainak legyilkolása a lehető legkisebb veszély mellett ugyanúgy folyhatott, miként azt ma a képernyőn láthatjuk az Afrikából vagy az arab világból érkező tudósításokban.

A Kossuth téri, a salgótarjáni, az egri és a tatai sortüzeknek, ártatlan emberek lemészárlásának máig nincs következményük

A Biszku-féle ’56-os népi demokratikus igazságszolgáltatás

Egy olyan országban működött illegitim kormány 1956-ban és később egy ideig, a megtorlások idején, és hozott az emberi jogokat súlyosan megsértő, népellenes halálos ítéleteket, amely ország aláírta a genfi egyezményt is – mondta a lapunknak adott interjúban Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája. Az emberiesség elleni bűnöket elkövetőket ezért kell felelősségre vonni. A tetteikért. Ezek a cselekmények ugyanis a hatályos nemzetközi jog szerint hivatalból is üldözendők.

Négy éve tudjuk, hogy hazudtak reggel, éjjel meg este

Image via Wikipedia

A befolyásos szocialista politikusok nagy része úgy gondolja, Gyurcsány Ferenc és köre volt a kiszivárogtató

Magyar Nemzet
Pontosan négy esztendeje annak, hogy a közrádió elsőként sugározta Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő balatonőszödi beszéd néven elhíresült, trágárságokkal tűzdelt kinyilatkoztatását, amelyet hónapokkal azelőtt a tóparti kormányüdülőben adott elő az MSZP-frakció tagjainak.

A 2006. szeptember 17-től napokon át kormányellenes tüntetéseket generáló, több médiumnak, valamint jó néhány dél-amerikai külképviseletünknek is eljuttatott beszédben a volt miniszterelnök egyebek mellett azt is beismerte, hogy az elmúlt másfél évben nem kormányoztak, és végighazudták az időszakot. A kiszivárogtatás körülményeinek feltárására Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter vizsgálatot rendelt el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH), amelyet hivatalosan az objektum védelmével indokoltak. Az eljárás három évig tartott, azonban az eredményéről készült jelentés azóta sem került nyilvánosságra – írja a pénteki Magyar Nemzet, melyben bővebben is olvashat a témáról.

 

Gyurcsány villog, hogy ne felejtsék el

Közösségépítésbe kezdett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor egyelőre kétséges, hogy vezető szerepre törne. Annyi bizonyos: nem akar eltűnni a politikai életből, ezért időről időre felbukkan.

Gyurcsány mocorog

Az új ideológiai keret, amit kínál, inkább az elitnek szól, az „egyszerű” embereket nem képes megszólítani. A múlt még nem szépült meg, Gyurcsány egyelőre kivár.

Bővebben a Magyar Nemzet Online-on>>