A vitában mind Horváth Gábor, mind Bolgár György hosszasan elemezhette a szerintük sajtószabadság-ellenes kormánypolitikát.
***
… meséljenek arról, mit nem írhatnak le …
… mondjanak konkrét példákat arra, hogy a hatalom miképp sérti meg Magyarországon jelenleg a sajtószabadságot.
Elfogult vitában vehettem részt, ahol a szereplőket nem nagyon érdekelte a valóság – mondta Pindroch Tamás, lapunk újságírója arról a brüsszeli rendezvényről, ahol meghívott vendégként nem, csak hozzászólóként fejthette ki tapasztalatait a mai magyar médiahelyzetről. A brüsszeli Európai Parlamentben megrendezett Média: merre tart Magyarország? című vitában ezzel szemben a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, Horváth Gábor és a Klubrádió műsorvezetője meghívott előadóként negyed-negyed órában támadhatta a magyar kormányt a médiapolitikája miatt. Pindroch Tamás hozzászólásában tényeket sorolt a szocialista kormányok idejéből a sajtószabadság elleni támadásokról, amelyeket nem lehet megcáfolni – közölte a vitát követően Deutsch Tamás, aki szerint a balliberális újságírók semmi konkrétumot nem mondtak.
Pindroch Tamás és Deutsch Tamás. Csak egy igazság létezik (Fotók: MH)
A vitában mind Horváth Gábor, mind Bolgár György hosszasan elemezhette a szerintük sajtószabadság-ellenes kormánypolitikát. „Lenni vagy nem lenni?” – tette fel a kérdést Shakespeare-rel szólva Bolgár. „Nem lenni” – szerinte a magyar Médiatanács ezt a döntést hozta a Klubrádióval kapcsolatban. A műsorvezető a rádióját független beszélgetős rádiónak minősítette, ugyanakkor hozzátette, hogy a liberális és baloldali véleményeknek adtak fórumot.
Horváth Gábor arról beszélt, hogy a közmédiumok elfogultak, a kormány felé húznak. Szerinte azért van ez így, mert sok magyar háztartásban nem tudnak más hírforrásokat elérni az emberek. Szerinte csak a jobboldali, baráti médiumok kapnak állami támogatást.
A balliberális orgánumok képviselői mellett ülő, a vitát szervező európai parlamenti politikusok egyetértettek a magyar újságírókkal. Az egyik „szakmai” hozzászóló Magyarországot a volt Jugoszláviával hasonlította össze, mondván, hogy annak a rendszernek a jegyeit véli felfedezni Magyarország médiaszerkezetében is.
„Miközben az Orbán-kormány állítólagos sajtószabadság elleni támadásairól az összesen kétórás konferencián zavartalanul több mint egy órát értekezhettek a baloldali magyar újságírók és a vitát szervező európai parlamenti képviselők, addig én a beszédemet végig sem mondhattam. Gondolom, a vélemény- és sajtószabadság jegyében” – fejtette ki lapunk munkatársa a rendezvényről. Hozzátette, a 2010 előtti időszakból felidézett néhány szocialista kormányzati támadást az akkori ellenzéki médiumok (Magyar Nemzet, Hír Tv, Magyar Hírlap) munkatársai ellen. „Emlékeztettem például a titkosszolgálatok akciójára a nemzetes kollégákkal szemben, és arra is, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő egy lapunkban megjelent vélemény miatt arra utasította a kormány hivatalait, hogy mondják le lapunk előfizetését. Emellett elmondtam 2009-es rabosításom történetét, amikor megírtam egy pénzügytechnikai törvénytelenséget, amelyet az akkori felelős államtitkárhoz kötöttem, aki rágalmazásért fel is jelentett” – sorolta mondandójának lényegét munkatársunk.
A jobbikos Morvai Krisztina arra kérte az előadó magyar balliberális újságírókat, mondjanak konkrét példákat arra, hogy a hatalom miképp sérti meg Magyarországon jelenleg a sajtószabadságot. Arról is érdeklődött, hogy meséljenek arról, mit nem írhatnak le, vagy konkrétan idézzenek fel olyan esetet, amikor politikai ügy miatt ért retorzió újságírót az elmúlt másfél évben. Semmilyen választ nem kapott a felvetésére.
Schöpflin György (Fidesz) beszédében kifejtette, hogy a mostani Magyarország elleni támadások nem a valóság talaján állnak, hanem csupán a baloldal véleményére építkeznek. Hozzátette: ezzel el akarják feledtetni a 2002–2010 közötti szocialista kormányzás hibáit, és egyben alá akarják ásni a jelenlegi kormány pozícióit.
Deutsch Tamás (Fidesz) a vita után elmondta, a rendezvényen bármely más ország nevét is helyettesíteni lehetett volna Magyarországéval, semmilyen konkrétumot nem mondtak a balliberális újságírók. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy Schöpflin György és Pindroch Tamás hozzászólásában tényeket sorolt a szocialista kormányok idejéből a sajtószabadság elleni támadásokról, amelyeket nem lehet megcáfolni.
„Pártos” a magyar források befagyasztása
A magyar kohéziós források befagyasztása téma volt az osztrák parlament külügyi bizottságának keddi ülésén; az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) élesen bírálta a források befagyasztását kezdeményező európai bizottsági döntést. Johannes Hübner, az FPÖ politikusa a magyar és a görög helyzetet összehasonlítva óvott attól, hogy az EU egyenlőtlen bánásmódot alkalmazzon. Hübner az ülésen rámutatott, hogy a 2012-re tervezett magyar államháztartási hiány 2,9 százalék, míg Franciaországban 4,5, Spanyolországban 4,4 százalék. Nem lehet, hogy a hiány miatt az EU befagyassza a kohéziós forrásokat – mondta Hübner. Az FPÖ saját közleményében „pártosnak” és „botrányosnak” nevezte az eljárást, s arra szólította fel a bécsi kormányt, hogy ítélje el azt és lépjen fel ellene. Michael Spindelegger külügyminiszter közölte, az osztrák kormány az Ecofin március 13-i üléséig kialakítja álláspontját. (MTI)
