A döntés eddig példa nélküli az uniós végrehajtó testület részéről
Andor László egyetért az EB döntésével
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 495 MILLIÓ EURÓ BEFAGYASZTÁSÁT JAVASOLJA
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – közel 150 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit – közölték szerdán Brüsszelben. A magyar EU biztos, Andor László egyetértett a döntéssel, amely szerinte méltányos volt. A kormány szerint viszont jogilag vitható és az Uniós alapszerződések szellemével ellentétes javaslat született.
A jövő évtől esedékes kohéziós támogatásokból 495 millió euró befagyasztására tett javaslatot szerdán az európai biztosok tanácsa, miután Magyarország 2004 óta egyszer sem teljesítette az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárás folyamán tett ajánlásait – jelentették be a pénzügyi és a regionális ügyekért felelős uniós biztosok Brüsszelben.
Ez a jövő évben esedékes 1,714 milliárd eurós támogatás közel harmada, 290-es euróárfolyamon 143,5 milliárd forintos támogatásmegvonást jelent.
A Fidesz furcsának és szokatlannak tartja, hogy Andor László magyar biztos nem vesz részt az Európai Bizottság ülésén akkor, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést készül meghozni a testület – közölte Selmeczi Gabriella. A kormánypárt szóvivőjének közleménye szerint minden magyar ember joggal várja el a magyar EU-biztostól, hogy ott legyen és felszólaljon a magyar nemzeti érdek szempontjából kulcsfontosságú ügy tárgyalásán.
A Fidesz furcsának és szokatlannak tartja, hogy Andor László magyar biztos nem vesz részt az Európai Bizottság ülésén akkor, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést készül meghozni a testület – közölte Selmeczi Gabriella. A kormánypárt szóvivőjének közleménye szerint minden magyar ember joggal várja el a magyar EU-biztostól, hogy ott legyen és felszólaljon a magyar nemzeti érdek szempontjából kulcsfontosságú ügy tárgyalásán.
“Andor Lászlónak kutya kötelessége kiállni Magyarország és a magyar emberek mellett” – hangsúlyozza Selmeczi aki úgy értékeli: ha Andor Lászlónak fontosabb előadást tartani egy szakszervezet rendezvényén, mint részt venni az Európai Bizottság ülésén, ahol Magyarországról döntenek, akkor azt kell mondani, hogy méltatlan a magyar és az európai polgárok bizalmára.
Erre azután került sor, hogy az EB januárban kimondta, majd a pénzügyminiszterek jóváhagyták a túlzottdeficit eljárásban vállaltak nem teljesítését. A mai döntés nyomán az uniós pénzügyminiszterek várhatóan március 12-i ülésükön hagyhatják jóvá a biztosok javaslatát.
Példát statuálnak
A döntés eddig példa nélküli az uniós végrehajtó testület részéről, mivel korábban soha nem lépték meg egyetlen tagállammal szemben sem. A Bizottság értesülései szerint a kohéziós pénzek visszatartásával egyrészt példát akar statuálni a költségvetési fegyelmet be nem tartó eurózónán kívül tagállamoknak Brüsszel. Európai Bizottsági forrásaink szerint azért döntöttek amellett, hogy már ma kijönnek a javaslattal, mert a látszatát is el akarják kerülni, hogy együtt kezelik a hazánk ellen folyó három kötelezettségszegési eljárást és a túlzottdeficit-eljárást.
Másrészt az EB döntése nyomán is marad manőverezési lehetősége a magyar kormánynak, amely a döntés visszafordítását akár életbe lépése – vagyis év vége előtt is elérheti – amennyiben meggyőző és fenntartható lépéseket tesz a magyar büdzsé hiányának csökkentésére.
Az EB januári határozata, majd annak minisztertanácsi jóváhagyása után a kormány azzal érvelt Brüsszelben, hogy mindössze negyed százalékkal lépi túl jövőre a tervek szerint a maastrichti kritériumokban rögzített három százalékos hiánycélt hazánk, miközben a tagállamok túlnyomó többségével szemben túlzottdeficit-eljárás folyik, sok helyen jóval nagyobb költségvetési egyensúlytalanságok miatt.
Andor László egyetért az EB döntésével
Egyetért az Európai Bizottság (EB) szerdai döntésével Andor László EU-biztos, aki méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát. Az uniós biztos egy szerdai budapesti nyugdíjkonferenciát megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az EB-ben a kohéziós pénzek felfüggesztéséről konszenzusos döntés született. Beszámolt arról is: azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai, budapesti nyugdíj-konferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz. Andor László kiszámíthatónak nevezte a szerdai döntés tartalmát. Az álláspontját firtató kérdésre azt válaszolta, akkor ismerteti az abban foglaltakat, ha mások is nyilvánosságra hozzák saját állásfoglalásukat.
A kormány szerint vitatható a javaslat
A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, “hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót”, mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő. A magyar kormány álláspontja szerint azonban – mint az a két szóvivő közleményében olvasható – a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen “a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot”.
Pártreakciók
A Jobbik elnöke szerint az Európai Bizottság szerdai döntése a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetőségéről Magyarország nagyon súlyos és durva megalázása. Vona Gábor közölte azt is: szerinte ötpárti egyeztetésre lenne szükség az ország uniós tagságáról. A Jobbik elnöke szerint azért is elfogadhatatlan az Európai Bizottság szerdai döntése, mert azután született, hogy a társadalom az elmúlt években jóval ereje felett teljesített az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében.
Kovács László, az MSZP alelnöke, volt adóügyi uniós biztos sajnálatosnak tartotta a döntést, amely részben az európai adósságválság miatti szigorral magyarázható. Nem véletlen, hogy az eddig példátlan szankciót Magyarországgal szemben alkalmazhatják először, mivel a miénk az egyetlen állam, amely uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az Orbán-kormány képtelen volt garantálni, hogy az államháztartási hiány fenntarthatóan a GDP 3 százaléka alatt marad – hangsúlyozta. Véleménye szerint a javaslat összefüggésben áll azzal is, hogy a magyar kormány Európában egyedüliként “gazdasági szabadságharcot” folytat.
MHO/hvg.hu
Like this:
Jelezd elsőként, hogy neked ez tetszik: post!
