Az Európai Bizottság azt javasolta szerdán, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.
 |
| Forrás: MTI Fotó |
Figyelmen kívül hagyták Orbán és Matolcsy levelét – Ez áll a háttérben
Olli Rehn: Orbán és Matolcsy levele nem változtatott a döntésen
A bizottság ülésén nem vett részt Andor László, magyar uniós biztos. Brüsszeli titkárságáról úgy értesültünk, hogy egész héten távol lesz a belga fővárostól. Andor kedden este nyilatkozott az M1 hírműsorában, azóta azonban nem sikerült elérnünk.
Hegyi Gyula, a biztos sajtófőnöke, SMS-ben csak annyit közölt, hogy Andor úr nem ad interjút. Mint ismert: mindegyik EU tagállam egy biztossal képviselteti magát a bizottságban. Ők nem a nemzeti államok érdekeit felügyelik, hanem egy-egy szakterületet. Andor László a foglakoztatásért és szociális ügyekért felel.
Az alapelvek ellenére Michel Barnier, francia biztos, aki a belső piacokért és szolgáltatásokért felelős, kemény lobbi tevékenységet folytat a magyar étkezési csekkek ügyében, amelyeknek tavaly év végéig francia banki háttere volt. A rendszer megváltoztatását Barnier azért sérelmezi, mert ez hátrányosan érinti a francia bankokat.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint minősíthetetlen és elfogadhatatlan, hogy Andor László magyar EU-biztos, aki közpénzből fizetett tisztviselő, szerdán nem ment el arra az ülésre, ahol a Magyarországgal szembeni intézkedésekről döntött az EU-Bizottság. „Nem véletlen Andor László magatartása, hiszen Gyurcsány Ferenc jelölte erre a tisztségre. Megtalálta a zsák a foltját. Ez is a nemzetárulás egyik szocialista formája”- áll a kommünikében.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a Magyarország elleni túlzott deficit-eljárás keretében tanácsolta az EU pénzügyminiszterinek a büntetést, ami a hazai GDP 0,5 százalékát jelenti.
Olli Rehn pénzügyi biztos közleményében azt hangoztatta, hogy a javaslatnak „erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását.” Ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről „kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal”.
Rehn mindehhez hozzátette, hogy „most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép”.
Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztos kiemelte: a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet. A bizottság döntését ugyanis az EU pénzügyminiszteri tanácsának is jóvá kell hagynia. Erre valószínűleg júliusban kerül csak sor, addig a kormánynak van módja olyan intézkedéseket hozni, amely garantálja, hogy a GDP arányos államháztartási hiány tartósan három százalék alatt marad.
A magyar államháztartási hiány, már most is három százalék alatt van és az idei, illetve a jövő évi előrejelzések is vélelmezik a hiánynak a kritikus szint alatti tartását. Oli Rehn szerint viszont, 2013-ban a hiány 0,25 százalékkal túllépi a három százalékos küszöböt. Egy olyan gazdasági környezetben követelnek Magyarországtól két évre előre garanciákat, amikor az euróövezet válságban van, Görögország valószínűleg a mostani mentőcsomag ellenére sem lesz képes elkerülni az államcsődöt, Spanyolország államháztartási deficitje jóval meghaladja Magyarországét, nem is beszélve a 20 százalékos munkanélküliségről. Románia hiánya öt százalék körül van, a portugálok a bedőlés határán, az íreket csak egy nagyobb mentőcsomag volt képes a csődtől megmenteni.
Oli Rehn, minderre azt mondta, hogy ezek az országok 2008-óta, a pénzügy válság első hullámának jelentkezésekor kerültek bajba, míg hazánk 2004, vagyis az EU csatlakozástól számítva halmozza a problémákat. Azért érdekes, hogy 2002 és 2010 között, amikor valóban nagy volt a magyar államháztartási hiány, mindezt nem vetették az akkor regnáló balliberális kormányok szemére. Most jutott eszükbe Magyarország megbüntetése, amikor a mutatók messze jobbak az akkoriaknál és a tendencia egyértelműen pozitív.
G. F. P. - hetivalasz.hu
