Sarkosan fogalmazva
Megígértem, hogy vidám szilveszteri cikket írok, meg is találtam a vidámság forrását K. Olga évbúcsúztatójában. Két jeles személyiséggel beszélgetett, Bokros Lajossal és Kéri Lászlóval. Bokros szokás szerint tele volt hasznos tanácsokkal, az angol közmondást idézte: „ne tedd minden tojásodat egy kosárba”, vagyis jobban teszik a magyarok, ha megtakarításaik egy részét külföldön helyezik el. Az egykori MDF jelöltje, uniós képviselő javaslatát alighanem még az ATV lelkes nézői is némi megütközéssel fogadták, mert a „megtakarítás” szó a magyarok többsége számára gúnyolódásként hat, akár a közgazdász szüntelen sürgetése „a reformok kritikus tömegével” kapcsolatban. Bokros további magánosítást szeretne, hogy hazánk visszanyerje a befektetők bizalmát, szemben a mostani visszaállamosításokkal. Az csupán költői kérdés, mit lehetne még privatizálni, a nagyobb gond az, hogy végső soron úgyis mindenért az államnak kell helytállnia, akár a kórházak, akár az önkormányzatok, a MÁV, a BKV vagy a Malév adósságairól van szó, akkor pedig mi volt az értelme az egész cirkusznak 1990 óta? Az év végi mérleget megvonva Kéri László kifejtette, fel kellene hagyni az „önérzeteskedéssel”, amúgy is sötét balsejtelmei vannak a jövőt illetően, nagyon fáj neki az elmúlt húsz év „tragikus félretétele”. Biztosan bennem van a hiba, de én nagyon szívesen félretenném a „rendszerváltás” óta eltelt időt és óriási vívmányait, melyek az ország kifosztásához vezettek, de hagyjuk az egészet, vidám írást ígértem, és a balliberális közgazdászok, politológusok, politikusok, sajtó- és kultúrmunkások gondoskodni fognak arról, hogy romeltakarítás közben színvonalasan szórakozzunk nemcsak rajtuk és miattuk, hanem önmagunkon is, hogy ilyen türelmesen hagyjuk, hogy velünk szórakozzanak. B. ú. é. k. nekik is, mert amíg ők nem boldogok, minket sem hagynak békén!
