Az eddigi rendszer – leszámítva a politikai és köztörvényes bűnözőket – a magyarok elsöprő többségének nem tetszett, ez kitűnik a választási eredményből. Mire az eddigi baloldal „megújítja magát”, a liberálisokkal új chartában egyesülve, nekünk már egy jobb országot kell teremtenünk. Most még Hiller István vezeti az MSZP „alapérték-bizottságát” (ilyet is csak egy posztkommunista elme tud kitalálni), Hanti Vilmos áll az MSZP Tiborcai élén, a parlamentből kiesett ragyogó személyiségek pedig keresik helyüket az elsötétült égbolt alatt. Keller László nyilatkozata szerint „ez a gondolkodás időszaka” lesz, az persze sosem árt, de kicsit előbb kellett volna ezzel próbálkozni. A másik nagy filozófus, az ugyancsak kiesett Suchman Tamás azt mondta: „A mai érzések és a holnapi cselekedetek még nincsenek összhangban”, de annyi bizonyos, hogy ő Horn Gyula követőjének tartja magát. Hová és meddig, nagy kérdés. Kökény Mihály nem tér vissza orvosi hivatásához, a betegek legnagyobb szerencséjére, inkább a ferencvárosi MSZP-t fogja boldogítani, a fess Török Zsolt szerint pedig „dolgozni kell, a többi jön magától”. Bizony, ezután sok MSZP-snek dolgoznia kell, de a legtöbb a jól megérdemelt pihenést választja, mint Podolák György. Donáth László azonban „világéletében lelkész volt, és az is marad élete végéig”, és marad szocialista is, ha ugyan lesz kivel megújítani szeretett pártját. Egyedül az őszödi rém lapul a bozótban ugrásra készen, neki van pénze is, ambíciója is: legszívesebben folytatná Bajnai válságkezelő munkáját. Mert amíg van MSZP, válság is van vagy lesz. És akkor jöhet Bokros is megint, „a reformok kritikus tömegével”. Egyelőre azonban a választók kritikus tömege megmenekült.
Szentmihályi Szabó Péter
Like this:
Jelezd elsőként, hogy neked ez tetszik: post!
